Derecskei járásról



DERECSKEI JÁRÁSRÓL

A Derecskei járás Hajdú-Bihar megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Derecske. Területe 650,31 km², népessége 41 533 fő, népsűrűsége 64 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Derecske és Létavértes) és 11 község tartozik hozzá, járási székhelye a városi rangban lévő Derecske. A járáshoz 13 település tartozik, amiből 2 város. Teljes népessége 41 533 fő (2012. jan. 1.)[1] +/-, népsűrűsége 64 fő/km², területe650,31 km², időzónabeli besorolása:CET, UTC+1.

A Derecskei járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezés előtt Bihar vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Hajdú-Bihar megyéhez, és 1978 végén szűnt meg.

További információ ITT:

Link



A járási székhelyről, Derecskéről:

Derecske város Magyarország keleti részén, Hajdú – Bihar megyében, Debrecentől 22 km – re, a 47 – es számú főútvonal mentén fekszik. Derecske először Bihar vármegyéhez, később Hajdú – Bihar megyéhez tartozott. A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske a hajdani mezőváros, majd később hajdúváros 1991. január 1-jétől újra városi rangra emelkedett.

Jelentős országos esemény helyszíne volt Derecske akkor is, amikor Fráter György, –hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését–, 1543. augusztus 1-jére összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló erdélyi fejedelemség kialakulásának.

Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.

Magyarországon a XVI. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háborújelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-féle szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét. A II. világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet…

1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt és jelenleg is közel ennyien lakják. A 60-as évektől átalakul a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát. Átalakult a település centruma is, megjelennek az emeletes házak, bérházak, társasházak. Rendkívül kevés a műemléki vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a késő barokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület. A városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit.

A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős, de a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es számú főút (M47) melletti fekvése.

A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak tud munkát biztosítani. A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival Mátraderecskével, Székelykeresztúrral, Nagyszalontával, Bánffyhunyaddal, a felvidéki Dereskkel és a lengyelországi Koszycevel.

Az 1990-es években épült a város mentőállomása, valamint a sport-és városi rendezvényeknek helyszínt adó sportcsarnok. Derecske városának van bölcsődéje, óvodája, általános és középiskolája, valamint művészeti iskolája. Kulturális és hagyományőrző rendezvényei, gazdag sportélete, középiskolája, művészeti iskolája, a közszolgáltatások magas színvonala élhető, fejlődő kisváros képét mutatják, mely rugalmasan alkalmazkodik a XXI. század kihívásaihoz. Köszönhetően az Európai Unió által finanszírozott beruházásoknak, Derecske városában számos fejlesztés megvalósult az utóbbi években. Többek között a város egész területén csatornahálózat épült ki, javult az ivóvíz minősége, valamint az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények korszerűsítése is végbement.

A város kapcsolatrendszere:

a.) Gazdasági kapcsolatok:

- Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás
- Derecskei Járás települései
A kistérségi településekkel való szoros együttműködés, az egyes területeken való közös feladatellátás fontos elemét képezi a város kapcsolatrendszerének.

b.) Szakmai szervezeti és egyesületi kapcsolatok:

- Bihari Hajdúvárosok Szövetsége - Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége

c.) Hazai és nemzetközi kapcsolatok:

- Mátraderecske (Magyarország)
- Székelykeresztúr (Románia)
- Nagyszalonta (Románia)
- Deresk (Szlovákia)
- Koszyce (Lengyelország)
- Bánffyhunyad (Románia)

Forrás: Farkasvölgyi Győző, ifj. Nagy József, Nagy József: Helytörténeti olvasókönyv Derecske, 2007.

További információk ITT: www.derecske.hu





“Bizalom-tisztesség-hozzáértés”
"A közösség formálja az értéket, az érték a közösséget, mellyel létrejön a közösségmegtartó érték, az értékmegtartó közösség."