Derecskei járási nemzeti értéktükör



DERECSKE



A DERECSKEI HAGYMATERMESZTÉS ÉS HAGYMAFESZTIVÁL

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár
Szakterületi kategória: Agrár-és élelmiszergazdaság
A nemzeti értékké nyilvánítási beadványt készítette: Jóbarátok Nyugdíjas Klub (Sós Józsefné, Dávid József)

"Hol a Kékkálló habjával görgete régen gyöngyöt, S a nép bajlódván hagymával, vájkálja a göröngyöt,
Ott egy város, s ez Derecske, bora, melytől rí a kecske.”

- Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járás leírása című könyvéből -

A Jóbarátok Nyugdíjas Klub által kidolgozott derecskei hagymatermesztés történetéhez szorosan kapcsolódik az általuk, 2013 óta minden évben megrendezett „Hagymafesztivál”, amelyet a Derecskei Értéktár Bizottság szintén felvett a helyi értékek sorába, ezáltal hivatalosan is nemzeti értéknek tekintendő a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2021. évi XXX. törvény értelmében és alapján. A derecskei Jóbarátok Nyugdíjas Klub első alkalommal, 2013. július 27-én rendezte meg a fesztivált. Ezzel akarták újra feléleszteni, a már-már feledésbe merült derecskei hagymatermesztés emlékét. A Klub tagjai szeretnének hagyományt teremteni ebből a nagyszerű rendezvényből és megismertetni a hagymatermesztés történetét. A fesztiválozóknak hagymából készített ételeket, süteményeket, tortákat kínálnak, és színvonalas műsorral kedveskednek.
A messze földön híres derecskei hagymának bőven akadtak rajongói a korábbi időkben is. Egyik legkiválóbb írónk, költőnk, a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. - Széphalom, 1831. aug. 23.) is közéjük tartozott. Szerencsére, több művében is megemlíti, hogy milyen páratlan is a derecskei földben termett hagyma. "Egy fogadóban meglátánk egy óriási vereshagymát. Ráfogám, hogy az Derecskén terme. Debrecen mellett. Ha ezt a Mizraim népe imádhatá, miért ne én? - mondám, s eltevém, hogy nálam maradjon. A hagyma valóban magyar hagyma volt, s talán derecskei." "Egy tirolisi lakos a leopoldstadti hídról nézé, mint fereszté pudliját a barátja, s meglátá a Magyarországról oda érkezett hajón a szörnyű nagyságú hagymát. Megveve két zsákkal."
(Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete, 365. p.)
"Egy nap halat főzeték, s nyers hagymát hozattam fel. Elkiáltám magamat: hagyma, te az én honomban termettél!

A kufsteini bíró Bécsben vala s meglátá, hogy almanagyságú hagymát hozának fel Magyarországról egy hajón. Két zsákkal megveve. Még egyet hozattam, s úgy tartottam, mint kincsemet..."
Szintén ebben a művében említi, hogy a kunfsteini börtönben húst kaptak a császár születésnapja alkalmából. Pörköltet, amelyről így ír: "igen jó íze volt, alighanem derecskei hagymával készítették."
(Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója) Valamennyi korabeli hiteles írás egyértelműen és érzékletesen rámutat a derecskei hagyma kiválóságára mind méretben, mind zamatban, mind hatásfokban. A derecskei gazdák a vöröshagyma mellett egyébiránt dughagymát is termesztettek, de csakis eladásra. Ilyenkor bizony sűrűn vetették a magot. Az aprón maradt hagymát felszedve a kemence tetején Derecskén egyedülálló módon, kovás szárítóban aszalták, majd vászon zacskóban a kemence mellett a sutban tartották. Ezért a dughagymát sutos hagymának is nevezték. A hagyma egyelés, gyomtalanítás és felásás egyetlen kezdetleges eszközzel, a vakaróval történt, amelyet ügyes gazdák, vagy helybeli kovácsok készítettek törött kaszapengéből. A felásott hagymát eladásig hászjákon kiterítve (hászijákon) tárolták. Egy anekdota szerint pedig a vonat is farral jött be a városba, mert nem bírta a hagymaszagot.
A XVIII. században a derecskei vöröshagyma messze földön híres volt. Termesztése, hírneve a század derekán élte virágkorát. A kedvező talajadottságoknak köszönhetően a kiváló, zamatos hagyma nagyra nőtt, melynek köszönhetően nem akadt versenytársa. Derecske, a Sárrét mocsárvilágának szélén, gazdag humusz és víztartalommal rendelkező, de már nyírségi homokkal vegyülő határa, kimondottan kedvezett a hagymafélék termesztésének. A derecskei vöröshagyma termesztése egy 1970-ből származó adat szerint a szérűskertekben jelent meg először. A források alapján hagymáskertek és hagymaföldek egyaránt művelés alatt álltak. Míg az előző gerággyával (tövisből és trágyából rakott kerítés) körül kerített, kapuval ellátott zárt terület volt, az utóbbi szántóföldi termesztést jelentett. A kertek felszántása általában a férfi munka volt, a nőké pedig a növények egyelése, gyomtalanítása. A felásásban és az árusításban részt vállaltak a férfiak is, de zömmel ez is az asszonyok dolga volt. A derecskei hagymatermesztés főleg abban tér el a dél-alföldi makói technológiától, hogy itt a hagymát magról termesztették. A magot iccével mérték (régi magyar űrmérték: 0,84 l), és a föld nagyságát aszerint határozták meg, hogy hány icce magot vethetnek bele. Dughagymát itt is termesztettek, de csak eladásra. Az 1930-as évekig szokásban volt, hogy a vörös-, és fokhagymát száruknál fogva koszorúba, itteni szóhasználattal élve ciku-ba fonták, mert így mutatósabb volt a vásárban. Az árusítás régebben szekerekről történt. Írott források említik, hogy eljártak Váradra, Debrecenbe, Margittára, Székelyhídra, Gyulára, Mezőtúrra, Nádudvarra, Nagykállóba és természetesen árultak az útba eső falvakban is. Később helybe is jöttek a kereskedők. Egy 1831-ben keletkezett írott forrás megemlít egy bécsi kereskedőt is, aki itt járt. A két világháború között a Hangya Szövetkezet foglalkozott a hagyma begyűjtésével. Végül a két világháború következményei és a versenytársak megerősödése, lassan véget vetett a derecskei hagymatermesztésnek és a derecskei vöröshagyma diadalútjának, ám nemzeti értékként való tisztelete és a köré fonódó, hagyományőrző ünnep méltó emléket állít neki a jelen és jövő generációk számára is.







BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. www.derecske.hu
2. Facebook:Derecskei Értéktár->https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
3. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör->https://www.facebook.com/Derecskei-J%C3%A1r%C3%A1si-Nemzeti-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%BCk%C3%B6r-105330061660170
4. http://www.falusiturizmus.org/hu_HU/programs/6094/derecskei-hagymafesztival.html
5. https://haon.hu/helyi-kozelet/csipos-volt-a-derecskei-reggel-2765221/
6. https://www.youtube.com/watch?v=5UaXjisRXrg
7. https://www.youtube.com/watch?v=eC7yOX_WvHQ
8. https://www.youtube.com/watch?v=kU_7KeoYHIE
9. http://hungarikum.hu/hu/content/derecskei-hagymafesztiv%C3%A1l
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske


DERECSKEI RÁTÉTES SZŰR ÉS SZŰRRÁTÉTES

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár-helyi érték, Hajdú-Bihar Megyei Értéktár-megyei érték
/ Sárközi Béla Józsefné és Porkoláb Ferenc szűrrátét készítő népi iparművészek munkásságát egyként kezelve a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár felvette a megyei értékek közzé Derecskei szűrrátét néven./
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítási beadványt készítette: Kocsi Erika történész Porkoláb Ferenc megbízásából
Az 1870-es évektől Nagyvárad térségéből kiindulva a szűrök díszítéseként jelent meg a rátétes vagy applikált díszítési technika. A XIX. század végén a varrógép megjelenésével vált népszerűvé és elterjedtté, mert ezzel az új technikával a szűrkészítés idejét lerövidítették. Az ilyen formán olcsóbbá váló szűrök hamar közkedveltek lettek, és szinte kiszorították a hímzett szűröket az 1920-as évekre. Vidékünkön Berettyóújfaluban, Derecskén, Debrecenben, Nagylétán és Hajdúböszörményben készítettek rátétes díszű szűröket, de dolgoztak mesterei Sarkadon és Zsákán is.

A derecskei szűrrátét legfőbb jellegzetessége az, hogy a mesterek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű művességgel igyekeztek kidolgozni, a legkisebb helyet is megtöltötték cakkosra vagdalt mintával úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Legkedveltebb motívumuk a csipkézett szélű szegfű, a szegfűk közötti teret különböző formájú levelek töltik ki, ritkábban rozettaformát és címermotívumot is készítettek.

A szűrkészítés applikációs technikája annak köszönhette a fennmaradását, hogy a mesterek már az 1920-30-as évektől sikeresen megtalálták annak továbbélési formáit elsősorban lakástextíliákon és viseletdarabokon.

A nemzeti értékké nyilvánítást kezdeményező Porkoláb Ferenc gyermekkorában nagy hatással volt rá szomszédja, Erdei Piroska szűrrátét készítő és testvére Erdei Lajos, szintén szűrrátét készítő népi iparművész. 1979 óta a tőlük tanultakat önállóan próbálta elkészíteni. 1980-ban részt vett egy szűrrátét készítő tanfolyamon, melyet Nagy Gyula népi iparművész vezetett. Tőle tanulta a gyakorlati fogásokat, tervezéseket. 1980-tól a Népművészek Háziipari Szövetkezetének bedolgozója.
1996-ban a derecskei Kézműves Kör első kiállításán részt vett, melynek azóta is tagja. A Kör berkein belül megyei és országos kiállításokon és falunapokon mutatja be munkáit. A Kézműves Kör tagjaként a „Derecske Városáért” kitüntető díjat kapta meg.
2000 óta a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület tagja lett. Az Egyesülettel számos hazai és külföldi kiállításra és vásárra eljutott.

Elismerések:
2001. Népi hímzés kategóriában népi iparművész címet kapott
2004. Kis Jankó Bori Hímzőpályázat különdíj
2013. „Kitesszük a szűrét” pályázaton a derecskei rátétes szűrje a díjazottak között szerepelt.
2013. Kis Jankó Bori Hímzőpályázat - Emberi Erőforrás Minisztérium I. díj
2014. Népművészet Mestere Díj

A CIFRASZŰR a magyar nép legszebb és legmagyarabb ruhadarabja, amely sehol márshol nem terjedt el a világon ilyen formában, csakis magyarok lakta területeken. A cifraszűr a magyar népdalokban legtöbbször megénekelt viselet, amely az egyszerű emberek, parasztok, pásztorok és cselédek viselete volt. Az 1820-as évektől datálható a hímzett szűr készítésének ideje. A természetben található virágokat varrták rá a szűrökre, stilizált formában. A bihari térségben a szegfű motívum vált elterjedté, és ez kifejezetten erre a térségre jellemző. A szűrök cifrázása sokáig tiltott dolog volt. Ha valaki mégis díszítésre vetemedett megvesszőzték és a díszítést le kellett darabolnia. A mindennapi életben viselt szűr dísztelen, a szépen kihímzett pedig ünnepi viselet volt, amelyet csakis ünnepnapokon és templomba vettek fel. Az elkészített szűr gazdáját egész életében végigkísérte olyannyira, hogy ha temetésre került sor, előfordult, hogy a halott koporsóját szűrével takarták le, és azzal együtt temették el.
Az 1870-es évektől, a varrógép elterjedésétől divatba jött a rátétes díszítési mód a hímzés mellett, illetve összekombinálva. Biharból, Nagyváradról indult, és terjedt el a posztóvirágos, vagy posztómetszett virágos, azaz rátétes, vagy applikált díszű szűrök, amelyek virágkorukat a II. világháborúig élték. A XIX. század végén a varrógép megjelenésével vált népszerűvé és elterjedtté, mert ezzel az új technikával a szűrkészítés idejét lerövidítették. Az ilyen formán olcsóbbá váló szűrök hamar közkedveltek lettek, és szinte kiszorították a hímzett szűröket az 1920-as évekre. Vidékünkön Berettyóújfaluban, Derecskén, Debrecenben, Nagylétán és Hajdúböszörményben készítettek rátétes díszű szűröket, de dolgoztak mesterei Sarkadon és Zsákán is. A derecskei szűrrátét legfőbb jellegzetessége az, hogy a mesterek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű művességgel igyekeztek kidolgozni, a legkisebb helyet is megtöltötték cakkosra vagdalt mintával úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Legkedveltebb motívumuk a csipkézett szélű szegfű, a szegfűk közötti teret különböző formájú levelek töltik ki, ritkábban rozettaformát és címermotívumot is készítettek.

A szűrkészítés applikációs technikája maga pedig annak köszönhette a fennmaradását, hogy a mesterek már az 1920-30-as évektől sikeresen megtalálták annak továbbélési formáit elsősorban lakástextíliákon és viseletdarabokon.

A szűr színétől eltérő színű filcet varrógéppel varrták fel, kezdetben mintázatlanul. Később kivágott virágok (posztóvirágok) formájában jelent meg a díszítés. A szűrszabók a magyar nép egyszerű fiaiból kerültek ki, külföldi vándorúton soha nem jártak. A szűrposztót sokáig házilag állították elő. 1395-ben Debrecenben megalakult az első csapó céh, amely a szűrposztót készítette egészen a török időkig. A Hortobágy birkanyájai látták el alapanyaggal a céhet. A török világgal ennek vége szakadt és az erdélyi szászok vették át a szűrposztó gyártás jogát. Szűrkészítő központok Magyarországon: Debrecen, Nagyvárad, Veszprém, amelyek mellett idővel kisebb műhelyek is létrejöttek, így Derecskén is. A rátétes szűr elkészítési ideje lerövidült, gyorsabban előállítható lett, ez által olcsóbb és több ember számára elérhetővé vált.
Érdekesség: A Hortobágyon a kisbéres, kisbojtár az éves szolgálatáért szűrt kapott. A parasztlegény addig nem házasodhatott meg, míg cifra szűrt nem szerzett magának az esküvőre. Leánynézőbe is cifra szűrbe ment. Távozáskor, véletlenül-szándékosan ott felejtette a szűrét. Ha elfogadták, szívesen látták őt bent maradt a szűr, ha nem, akkor kirakták a ház elé. Ekkor a legény visszaosont és elvitte a szűrét: innen a mondás: "kitették a szűrét". A cifraszűr a magyar paraszt díszruhája volt egész életén át. A gazdagabbaknak kettő is volt. Egy viselős és egy ünnepi.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. www.derecske.hu
2. Facebook:Derecskei Értéktár->https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
3. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör->https://www.facebook.com/Derecskei-J%C3%A1r%C3%A1si-Nemzeti-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%BCk%C3%B6r-105330061660170
4. https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=25&szakazon=5 5. http://hungarikum.hu/hu/content/derecskei-r%C3%A1t%C3%A9tes-sz%C5%B1r-%C3%A9s-sz%C5%B1rr%C3%A1t%C3%A9t 6. https://www.hbmo.hu/ertektar/ertekoldal.aspx?ertekazon=144 7. https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/olyan-ez-mint-a-biciklizes/2010/11/21/ 8. http://www.kezmuvesalapitvany.hu/index.php?menu_id=artisan&sub_id=artisan&id=111 9. https://www.pavavedjegy.hu/sarkozi-belane/ 10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

DERECSKEI RÁTÉTES SZŰR ÉS SZŰRRÁTÉTES

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár-helyi érték, Hajdú-Bihar Megyei Értéktár-megyei érték
/ Sárközi Béla Józsefné és Porkoláb Ferenc szűrrátét készítő népi iparművészek munkásságát egyként kezelve a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár felvette a megyei értékek közzé Derecskei szűrrátét néven./
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítási beadványt készítette: Kocsi Erika történész Porkoláb Ferenc megbízásából
Az 1870-es évektől Nagyvárad térségéből kiindulva a szűrök díszítéseként jelent meg a rátétes vagy applikált díszítési technika. A XIX. század végén a varrógép megjelenésével vált népszerűvé és elterjedtté, mert ezzel az új technikával a szűrkészítés idejét lerövidítették. Az ilyen formán olcsóbbá váló szűrök hamar közkedveltek lettek, és szinte kiszorították a hímzett szűröket az 1920-as évekre. Vidékünkön Berettyóújfaluban, Derecskén, Debrecenben, Nagylétán és Hajdúböszörményben készítettek rátétes díszű szűröket, de dolgoztak mesterei Sarkadon és Zsákán is.

A derecskei szűrrátét legfőbb jellegzetessége az, hogy a mesterek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű művességgel igyekeztek kidolgozni, a legkisebb helyet is megtöltötték cakkosra vagdalt mintával úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Legkedveltebb motívumuk a csipkézett szélű szegfű, a szegfűk közötti teret különböző formájú levelek töltik ki, ritkábban rozettaformát és címermotívumot is készítettek.

A szűrkészítés applikációs technikája annak köszönhette a fennmaradását, hogy a mesterek már az 1920-30-as évektől sikeresen megtalálták annak továbbélési formáit elsősorban lakástextíliákon és viseletdarabokon.

A nemzeti értékké nyilvánítást kezdeményező Porkoláb Ferenc gyermekkorában nagy hatással volt rá szomszédja, Erdei Piroska szűrrátét készítő és testvére Erdei Lajos, szintén szűrrátét készítő népi iparművész. 1979 óta a tőlük tanultakat önállóan próbálta elkészíteni. 1980-ban részt vett egy szűrrátét készítő tanfolyamon, melyet Nagy Gyula népi iparművész vezetett. Tőle tanulta a gyakorlati fogásokat, tervezéseket. 1980-tól a Népművészek Háziipari Szövetkezetének bedolgozója.
1996-ban a derecskei Kézműves Kör első kiállításán részt vett, melynek azóta is tagja. A Kör berkein belül megyei és országos kiállításokon és falunapokon mutatja be munkáit. A Kézműves Kör tagjaként a „Derecske Városáért” kitüntető díjat kapta meg.
2000 óta a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület tagja lett. Az Egyesülettel számos hazai és külföldi kiállításra és vásárra eljutott.

Elismerések:
2001. Népi hímzés kategóriában népi iparművész címet kapott
2004. Kis Jankó Bori Hímzőpályázat különdíj
2013. „Kitesszük a szűrét” pályázaton a derecskei rátétes szűrje a díjazottak között szerepelt.
2013. Kis Jankó Bori Hímzőpályázat - Emberi Erőforrás Minisztérium I. díj
2014. Népművészet Mestere Díj

A CIFRASZŰR a magyar nép legszebb és legmagyarabb ruhadarabja, amely sehol márshol nem terjedt el a világon ilyen formában, csakis magyarok lakta területeken. A cifraszűr a magyar népdalokban legtöbbször megénekelt viselet, amely az egyszerű emberek, parasztok, pásztorok és cselédek viselete volt. Az 1820-as évektől datálható a hímzett szűr készítésének ideje. A természetben található virágokat varrták rá a szűrökre, stilizált formában. A bihari térségben a szegfű motívum vált elterjedté, és ez kifejezetten erre a térségre jellemző. A szűrök cifrázása sokáig tiltott dolog volt. Ha valaki mégis díszítésre vetemedett megvesszőzték és a díszítést le kellett darabolnia. A mindennapi életben viselt szűr dísztelen, a szépen kihímzett pedig ünnepi viselet volt, amelyet csakis ünnepnapokon és templomba vettek fel. Az elkészített szűr gazdáját egész életében végigkísérte olyannyira, hogy ha temetésre került sor, előfordult, hogy a halott koporsóját szűrével takarták le, és azzal együtt temették el.
Az 1870-es évektől, a varrógép elterjedésétől divatba jött a rátétes díszítési mód a hímzés mellett, illetve összekombinálva. Biharból, Nagyváradról indult, és terjedt el a posztóvirágos, vagy posztómetszett virágos, azaz rátétes, vagy applikált díszű szűrök, amelyek virágkorukat a II. világháborúig élték. A XIX. század végén a varrógép megjelenésével vált népszerűvé és elterjedtté, mert ezzel az új technikával a szűrkészítés idejét lerövidítették. Az ilyen formán olcsóbbá váló szűrök hamar közkedveltek lettek, és szinte kiszorították a hímzett szűröket az 1920-as évekre. Vidékünkön Berettyóújfaluban, Derecskén, Debrecenben, Nagylétán és Hajdúböszörményben készítettek rátétes díszű szűröket, de dolgoztak mesterei Sarkadon és Zsákán is. A derecskei szűrrátét legfőbb jellegzetessége az, hogy a mesterek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű művességgel igyekeztek kidolgozni, a legkisebb helyet is megtöltötték cakkosra vagdalt mintával úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Legkedveltebb motívumuk a csipkézett szélű szegfű, a szegfűk közötti teret különböző formájú levelek töltik ki, ritkábban rozettaformát és címermotívumot is készítettek.

A szűrkészítés applikációs technikája maga pedig annak köszönhette a fennmaradását, hogy a mesterek már az 1920-30-as évektől sikeresen megtalálták annak továbbélési formáit elsősorban lakástextíliákon és viseletdarabokon.

A szűr színétől eltérő színű filcet varrógéppel varrták fel, kezdetben mintázatlanul. Később kivágott virágok (posztóvirágok) formájában jelent meg a díszítés. A szűrszabók a magyar nép egyszerű fiaiból kerültek ki, külföldi vándorúton soha nem jártak. A szűrposztót sokáig házilag állították elő. 1395-ben Debrecenben megalakult az első csapó céh, amely a szűrposztót készítette egészen a török időkig. A Hortobágy birkanyájai látták el alapanyaggal a céhet. A török világgal ennek vége szakadt és az erdélyi szászok vették át a szűrposztó gyártás jogát. Szűrkészítő központok Magyarországon: Debrecen, Nagyvárad, Veszprém, amelyek mellett idővel kisebb műhelyek is létrejöttek, így Derecskén is. A rátétes szűr elkészítési ideje lerövidült, gyorsabban előállítható lett, ez által olcsóbb és több ember számára elérhetővé vált.
Érdekesség: A Hortobágyon a kisbéres, kisbojtár az éves szolgálatáért szűrt kapott. A parasztlegény addig nem házasodhatott meg, míg cifra szűrt nem szerzett magának az esküvőre. Leánynézőbe is cifra szűrbe ment. Távozáskor, véletlenül-szándékosan ott felejtette a szűrét. Ha elfogadták, szívesen látták őt bent maradt a szűr, ha nem, akkor kirakták a ház elé. Ekkor a legény visszaosont és elvitte a szűrét: innen a mondás: "kitették a szűrét". A cifraszűr a magyar paraszt díszruhája volt egész életén át. A gazdagabbaknak kettő is volt. Egy viselős és egy ünnepi.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. www.derecske.hu
2. Facebook:Derecskei Értéktár->https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
3. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör->https://www.facebook.com/Derecskei-J%C3%A1r%C3%A1si-Nemzeti-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%BCk%C3%B6r-105330061660170
4. https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=25&szakazon=5 5. http://hungarikum.hu/hu/content/derecskei-r%C3%A1t%C3%A9tes-sz%C5%B1r-%C3%A9s-sz%C5%B1rr%C3%A1t%C3%A9t 6. https://www.hbmo.hu/ertektar/ertekoldal.aspx?ertekazon=144 7. https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/olyan-ez-mint-a-biciklizes/2010/11/21/ 8. http://www.kezmuvesalapitvany.hu/index.php?menu_id=artisan&sub_id=artisan&id=111 9. https://www.pavavedjegy.hu/sarkozi-belane/ 10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

BARTA JÓZSEF FAFARAGÓ NÉPI IPARMŰVÉSZ MUNKÁSSÁGA

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár-helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

Barta József 1940-ben született a Hajdú-Bihar megyei Gáborjánban. Hobbiként 1968-ban kezdett el foglalkozni a fafaragással. Akkor ismerte meg Dóra Béla fafaragó népi iparművészt, akinek az alkotásaiba olyannyira beleszeretett, hogy ő maga is megpróbálta a famegmunkálást. Hat évig zsűriztette alkotásait a Népi Iparművészeti Tanácsnál, majd 1979-ben megkapta a Népi Iparművész címet. Időközben bedolgozó lett a Népművészek Háziipari Szövetkezeténél. Évekig italkínálót, kanalas készletet, tükör keretet, sótartókat, fali tányérokat és dohányzókészletet készített Olaszországba és Ausztriába. Jelenleg szövőszékeket gyárt többféle méretben. 1996-ban a derecskei Kézműves Kör első kiállításán részt vett, melynek azóta is tagja. A Kör berkein belül megyei és országos kiállításokon és falunapokon mutatja be munkáit. A Kézműves Kör tagjaként a „Derecske Városáért” kitüntető díjat kapta meg. A berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület tagja. Az Egyesülettel számos hazai és külföldi kiállításra és vásárra eljutott. Az 1978-ban készült derecskei Mustó Sándor utca 15. szám alatti bejárati kapuval és épülettel saját munkásságának szeretne emléket állítani és a gazdag népművészeti hagyományokkal megismertetni az embereket. Az építmény jellegzetes székely motívumokkal díszített, mely a Népi Iparművészeti Tanács Bíráló Bizottságának elismerését is kivívta.Barta József munkásságának másik jellegzetes munkája Derecskén az az Emlékkapu, mely a város főutcáját díszíti. Teteje a derecskei hagyományokra jellemző kaputető stílusjegyeit, illetve a székelykapukra jellemző forma és stílusjegyeket viseli magán. Munkája az ország különböző részein és országhatáron túl is ismert. Legfőbb célja, hogy a megszerzett tudását átadhassa a felnövekvő nemzedéknek korokon átívelő, maradandó értékőrzési bázist képezve ezen a művészi területen. A fafaragás terén végzett több évtizedes munkájával hozzájárult a derecskei fafaragás újraélesztéséhez és továbbadásához. Munkái eljutottak Európa számos országába, pl. Olaszországba, Ausztriába, Franciaországba,valamint a tengeren túlra is. Nagy megtiszteltetés számára, hogy a Bihari Népművészeti Egyesület alapító tagja is egyben. Ma is aktív, alkotó munkásságának homlokterében a szövőszék, szövő eszközök, kézműves eszközök (bőrvarró csikó) dísz és használati tárgyakat készítése áll.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. www.derecske.hu
2. Facebook
3. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör->https://www.facebook.com/Derecskei-J%C3%A1r%C3%A1si-Nemzeti-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%BCk%C3%B6r-105330061660170
4. https://sites.google.com/site/szovokeret/
5. faragasok.uw.hu
6. https://derecske.cylex.hu/ceg-info/barta-j%C3%B3zsef-fafarag%C3%B3-%C3%A9s-n%C3%A9pi-iparm%C5%B1v%C3%A9sz-1012889.html
7. http://szovomuhely.network.hu/blog/szovomuhely-hirei/filter/tag/sz%C3%B6v%C5%91sz%C3%A9k
8. https://nepmuveszet.nemzeti-szalon.hu/kiallitas/kiallito.php?mid=6GPl1VWBdGXekbopUNskPz&cat=author
9. http://gaborjan.korosmenti.hu/alkoto/alkoto.html/
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

DERECSKEI NŐI KISBUNDA

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár- helyi érték
SSzakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítást kérő tanulmányt készítették:Hokné Zákány Marianna, Szőllősi Imréné, Szilágyi Sándorné

A derecskei kisbunda, vagy más néven ráncosbunda, a kunsági típusú kisbundák körébe tartozik, amelynek divatja a XIX. század elején kezdődik, virágkora pedig a század második felére tehető, és a XX. század első felére már háttérbe is szorul a viselése. Jellegzetessége, amivel eltér a hasonló típusú kisbundáktól, a bővebb, rövidebb szabás, illetve a körkoszorús elrendezést követő díszítmény rendszere. A kelengyéhez tartozó bunda beszerzése, rendkívüli anyagi terhet mért a családokra, ezért a módosabb családok lányainak viselete volt. Árát, a minőség, a hímzés mennyisége és munkaigényessége befolyásolta, tehát a dúsan hímzett bunda árát, csak a tehetősebb családok tudták megfizetni.
A 6-8 cikkből álló bundán a körbefutó koszorú és folyóminták tökéletesen kapcsolódtak egymáshoz. Ennek eléréséhez, a mintát pontosan kellett kijelölni a bőrön, amely nagy hozzáértést és kézügyességet igényelt. Aljának bősége 2,5-3,5 méter is lehetett. A hímzés általában a család nő tagjainak feladata volt, amit három élű szűcstűvel, fekete ún. szűcs selyemmel készítettek el. A motívumokat lapos és szár öltéssel varrták ki. Az összeállított bundát körbe, fekete "purzsa" bőrrel szegték. 20-25 centi széles körgallérja is ebből készült, és a készítő mester igen gyakran a gallér alá írta a a nevét és a készítés évszámát.
A kunsági kisbundák motívumkincse 3-4 alapformából áll. Rozmaring, bimbó, rózsa, tulipán és ezek variálása. Díszítésük hármas tagozódást mutat. A bunda alján körbefutó prémszegély fölött helyezkedik el az 5-7 cm széles aljkoszorú. Erre épülnek a bokorvirág kompozíciók és szinte eltüntetve a varrás vonalát, az állításvirágok. A bokorvirágokat függőleges sordísz választotta el egymástól. A középrészt elfoglaló minták fölött keskenyebb folyó-minta sorok következnek, majd az 5-6 cm széles vállkoszorú. A szűcsök és szűrkészítők adatai megtalálhatók, az 1896-os derecskei Iparoskör és az 1908-ban létrejött Kerületi Ipartestületnévjegyzékében is. Neves szűcsmesterei Derecskének az Erdei család tagjai (egyik ága a szűcsmesterséget folytatta művészi szinten, a másik szűrkészítéssel foglalkozott), Szolnoki Károly (az 1890-es évektől, 1920-as évekig készített bundákat) és Bányai János.
Sajnos a magántulajdonban lévő bundák nagy része tönkrement, mivel viseleti darab, funkcióját vesztette, gondozása, tárolása szakszerűtlen volt. Jelenleg Derecske Város Közgyűjteményében található, egy viszonylag jó állapotban maradt darab, a Déri Múzeumban az Erdei Lajos által 1880 körül készített kisbunda, a legrégibb munkák egyike, illetve Erdélyi Imre 1927-es évszámmal datált bundája is.
A kihaló szűcshímzés remekeinek megmentésében és továbbéltetésében jelentős szerepet vállalt magára Takács Sándorné (Major Zsuzsanna). Az 1970-es évektől gyűjtötte és feldolgozta a még házaknál fellelhető bundák, vagy bundadarabok motívumkincsét. 1971-ben már be is mutatkozott a Kis Jankó Bori pályázati kiállításon a derecskei kisbunda hímzéssel. 1990-ben bekövetkezett halálával az általa megkezdett munka félbeszakadt. Pár éve a kisbunda mintát újra "kezdik felfedezni". Emléklapok díszeként, a helyi Kézműves Köremblémájának fő motívumaként találkozhatunk vele, valamint ez utóbbi mézeskalács készítő tagjaként, Hokné Zákány Marianna, az általa"derecskei mézeskalácsnak" nevezett mézeseit, kizárólag a derecskei kisbundák mintáival díszíti, ez által biztosítva a kisbunda minta továbbélését.
A derecskei női kisbunda a település egyetlen, egykor széles körben elterjedt, népviseleti darabja, ezért a település kulturális örökségének, rendkívül fontos eleme. Habár magát a bundát, sajnos már lassan egy évszázada nem készítik, a kizárólag derecskei bundára jellemző hímzésmintáját a derecskei kézművesek, tovább éltetik. A kihaló szűcshímzés remekeinek megmentésében és továbbéltetésében jelentős szerepet vállalt magára Takács Sándorné (Major Zsuzsanna). Az 1970-es évektől gyűjtötte és feldolgozta a még házaknál fellelhető bundák, vagy bundadarabok motívumkincsét. 1971-ben már be is mutatkozott a Kis Jankó Bori pályázati kiállításon a derecskei kisbunda hímzéssel. 1990-ben bekövetkezett halálával az általa megkezdett munka félbeszakadt.
Pár éve a kisbunda mintát újra kezdik felfedezni. Emléklapok díszeként, a helyi Kézműves Kör emblémájának fő motívumaként találkozhatunk vele, valamint ez utóbbi tagjaként, Sziágyi Sándorné díszpárnák, Szántóné Varga Piroska asztali futók, könyvjelzők, játszóházak alkalmával kifestők, Hokné Zákány Marianna pedig, az általa derecskei mézeskalácsnak nevezett mézesei díszeként alkalmazza a mintákat. A Derecskei Díszítőművész Szakkör is szép számmal készít kisbunda mintás hímzéseket, ez által biztosítva annak továbbélését.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. www.derecske.hu
2. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
3. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
4. https://www.librarything.com/work/25283676
5. http://hbmne.hu/kiadvanyaink/
6. https://www.hbmo.hu/ertektar/Content/ertektar_Kiadvany_hbmo.pdf
7. http://archive.nmi.hu/Nemzeti-Muvelodesi-Intezet-Hajdu-Bihar-Megyei-Irodaja/Ki-szereti-sajat-magat-Ertektar-nap-Derecsken
8. https://docplayer.hu/115301163-Ft-deri-muz-um-gyudtemenyei8ol-noi-kisbunda-himzesek.html
9. https://www.google.com/search?q=Derecskei+n%C5%91i+kisbunda&sxsrf=ALeKk00vkX1hsKAyHmXqX-6KY4OroJIGWg:1624542162533&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwiTqZSUs7DxAhU3gf0HHeO0BTQQ_AUoAnoECAEQBA&biw=1408&bih=678#imgrc=Q1nARv3FW7gkYM
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

DERECSKEI NÉPI ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár- helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

Csécsi Lajos azonos című könyve alapján

A szerző Csécsi Lajos 2014-ben, Derecskén kiadott Derecske népi építészeti emlékei című könyvénk alcíme mutat rá jellegére: Néprajzi fotók egy észak-bihari városból. A kordokumentum erejű gyűjtemény a helyi érték nívóján tisztelt alapkarekterrel mutatja be képi dokumentációval a helyi értékként elismert, karakteres derecskei építészeti emlékeket, megoldásokat.
A derecskei népi építészetről készült pótolhatatlan fotógyűjtemény szerzője több mint 30 éven keresztül fotózta Derecske múlt században vagy bizonyos esetekben még korábban épült portáit. Kitartó munkájának hála, az utókornak megőrződtek egykori épületeink, melyeknek legnagyobb része ma már nem látható.
ni a pusztulás előtti pillanatot és ezzel képekre mentette Derecske népi építészeti emlékeit. Nagy nyereség ez Derecske számára, fontos emlékanyag, melyet becsülni kell, és a város meg is becsül, hiszen a helyi értékei sorában is számon tartja. Maga a szerző így vall indíttatásairól:
" A műgyűjtéshez hasonlóan, örökségünk megóvása és dokumentálása céljával kezdtem el a régi épületek fotózását is. Az 1980-1990-es években már egyre kevesebb néprajzi tárgyat lehetett fellelni és az egykori parasztporták (régiségeim lelőhelyei) is folyamatosan pusztultak. Ekkor határoztam el, hogy a még meglévő régi lakóházakat, sütőházakat lefotózom, hogy legalább fényképek formájában maradjon hírmondójuk. Munkám a lakóházakkal kezdődött, majd a szőlőskertek pajtáival, illetve a Derecskére oly jellemző deszka kis- és nagykapuk fotózásával folytatódott. A hobbinak induló fotózás - látva az épületek gyorsuló pusztulását - küldetéssé alakult. 1990 és 2014 között több, mint 200 épületet és kaput fényképeztem le, ezek válogatása szerepel a jelen kiadványban."
A helyi, ezáltal nemzeti érték kitüntető törvényi címmel megtisztelt és elismert helytöréneti kiadvány három fejezeti és ezáltal tematikai egységből áll: értékünk három fejezetből áll:

I. A LAKÓHÁZ ÉS MELLÉKÉPÜLETEI
II. KAPUK, KERÍTÉSEK
III. SZŐLŐSKERTEK, PAJTÁK

I. A LAKÓHÁZ ÉS MELLÉKÉPÜLETEI

"A régi derecskei lakóházak szobából, konyhából és kamrából álló úgynevezett háromosztatú parasztházak voltak. A 18-19. században a vert falú és vályogból épült lakóházak voltak jellemzők. A tetőfedést zsuppal, vagy náddal végezték (...) Az 1960-as évektől a régiek helyét új típusú lakóházak vették át. A nagyüzemi gazdálkodás elterjedésével már nem volt szükség a régi paraszti portákra és azok építményeire. A tökéletes művészi harmóniát tükröző régi stílusú házak sajnos egyre pusztulnak. Helyettük áttekinthetetlen stílusú és formájú új lakóházak jelennek meg... " A könyv 53 db képen keresztül mutatja be a régi, nádtetős derecskei házakat, sütőházakat, melyek közül néhányat már részben átalakított, pl.: a nádtető lecserélése után, cseréptetővel tudott megörökíteni a szerző. A képek között szerencsére fejújított, rendben tartott, szemet gyönyörködtető portákra is találunk példákat.

II. KAPUK, KERÍTÉSEK

"Derecskén a XIX. században jelentek meg a deszka-kerítések és a díszesen összeállított kis- és nagykapuk. Biharban az állatok és szekerek beengedését szolgáló nagykapuk fedél nélkül, míg az emberi közlekedést segítő kiskapuk fedéllel készültek, megvédve használójukat az időjárás csapásaitól. A deszkából készült kiskapuk (utcaajtók) általában betétesek, fedelesek voltak. Díszítésüknek korábban mágikus-szimbolikus jelentése is volt. A deszkázott utcaajtók "szálkás" betétje ágas életfát ábrázolt, az ajtó osztása alatt húzódó vízszintes deszkák pedig a földet szimbolizálták. A kapu fedele az égboltot is jelképezte, melynek tetején a csillag, illetve különböző jelképek, például a kétfejű kígyó is megjelent. Utóbbi eredetileg az ártó erőket volt hivatott visszatartani és az idők folyamán bajuszalakú hullámvonallá sematizálódott. A deszkakerítések a XIX. század első felétől a XX. század első negyedéig uralkodtak a kerítésépítészetben. Az 1950-es évektől a deszkát felváltotta a vaslemez, kerítéseknél a vasrács, majd a beton..."

III. SZŐLŐSKERTEK, PAJTÁK

" A derecskei szőlőkultúra nagy múltra tekint vissza. 1728-ban ötvennyolc, 1743-ban kilencvenhét "kapás" szőlőt tartottak nyilván. Ez a szám 1771-re százhatvan kapásra emelkedett. Ekkor a lakosság közel 40%-a rendelkezett szőlővel. Észak-Biharban a szőlőskerteket a településekhez közeli, hasznosítatlan, homokos területekből "hasították ki". Így volt ez Derecskén is. A szőlőskertek kialakulásával szinte egy időben épültek a pajták (kunyhók). Ezek száma 1848-ban, 165 volt. A szőlőskerti pajták - e hófehér, nádtetős apróságok - remek alkotások voltak. Rendezett sorokban, hangulatos utcaképet mutattak. Sajnos a 20. Század második felétől lassan eltűnnek, mára már csak néhány maradt közülük..."

Jó szívvel ajánljuk minden, Derecske múltja, hagyományai és alapkaraktere után érdeklődő kedves látogatónak a kiadványt. Csécsi Lajos illusztris könyve a szeretek biharországi mindennapi építészet szépségeit tárja elénk. Ajánljuk még a kiadványt a Kárpát-medence valamennyi néprajzzal foglalkozó szakemberének, illetve a néprajz iránt érdeklődőnek. A szerző így nyilatkozik személyes szakmai motivációjáról: "A közösségi összetartás fontos része a közös múlt ismerete. Ezért meg kell ismerni a múltat, annak tárgyi eszközeit és épített örökségét”. (...) Ezzel a könyvvel üzenni szerettem volna a most felnövő nemzedéknek, az építkezőknek, a tervezőknek, a kivitelezőknek, hogy ne ezeket az új, tájidegen épületeket részesítsék előnyben. Vannak figyelemre méltó értékeink. Derecske épített környezetével már több jeles szakember foglalkozott, de ebben a témában a város egészére kiterjedő fotódokumentációt eddig senki nem készített. Úgy gondolom, ezért is hiánypótló a munka, amit ebben a könyvben közzéteszek. A terjedelmes szöveg helyett beszédes képekkel kívánom felhívni a figyelmet Derecske népi építészeti örökségére. Szeretném, ha az itt élők és az ide látogatók is büszkék lennének mindarra, amit őseink felépítettek és utódaik megőriztek.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. http://archiv.biharmegye.ro/node/5833
2. www.derecske.hu
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
4. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
5. https://derecske.hu/derecske-nepi-epiteszeti-emlekei
6. http://hbmne.hu/kiadvanyaink/
7. https://www.hbmo.hu/ertektar/Content/ertektar_Kiadvany_hbmo.pdf
8. https://konyvlabirintus.hu/nepmuveszet/11253-derecske-nepi-epiteszeti-emlekei.html
9. https://epitokozossegek.derecske.hu/files/beszamolok/epiteszet.pdf
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

BETLEHEMES JÁTÉK

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár- helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítást kérő javaslattételi tanulmányt készítette: Szabó Lajosné

A betlehemezés az egész Kárpát-medence területén ismert szokás, amely a XIX-XX. században élte virágkorát. Ez a népszokás felidézi Jézus születésének Bibliából ismert körülményeit. Kezdetben felnőtt férfiak játszották a templomban, de az elmúlt száz évben kisfiúk vették át a szereplők helyét. Házról házra jártak, kezükben vitték a betlehemet és minden házban előadták a történetet. A játék befejezése után jókívánságokat mondtak a háziaknak, akik megajándékozták a maskarába öltözött kisfiúkat.
A betlehemet fából készítették. Az elől nyitott láda az istálló belsejét ábrázolja. A jászolban feküdt, az agyagból megformált, vagy fából kifaragott gyermek, szülei és az állatok körében. A különösen jól sikerült betlehemeket a játék után eltették, és a következő évben is felhasználták, de az is gyakori volt, hogy minden karácsonyra új betlehemet készítettek. A szereplők kifordított bundát terítettek a vállukra és nagy bajuszt ragasztottak.
A betlehemező gyerekek kötött szöveget mondtak, amely apáról fiúra szállva öröklődött. A játék többnyire azt a jelenetet eleveníti fel, amikor az angyal, a mezőn alvó pásztorokat tudósítja a boldog eseményről és azok ajándékokkal kerekednek fel a kis Jézus köszöntésére.
AZ ALFÖLDI BETLEHEMES JÁTÉKOK EGYIK VÁLTOZATA DERECSKÉN ALAKULT KI. Ennek különlegessége az, hogy megjelenik a BETYÁR, mint szereplő, aki elmeséli annak történetét, hogyan jutott el Betlehembe, a kis Jézust köszönteni. A betyár mond áldást, valamint köszönetet a háziak számára.
A Derecskei Betlehemes játékot Szabó Lajosné és férje Szabó Lajos gyűjtése alapján ismerhetjük. 2007-óta Budapesten, Debrecenben, Győrben és környékén, Hajdúszoboszlón, Vásárosnaményban, Berettyóújfaluban, Hajdúszováton, Tépén, Konyáron, Sárándon és természetesen Derecskén az óvodában, iskolában és a szeretetházban, a Debreceni Betlehemes Találkozón és a Győri Betlehemes Találkozón mindig ott vannak.
A Szabó házaspár kitartó munkájának köszönhetően a betlehemes játékok derecskei változata nem merült feledésbe, hiszen értékmentő munkájukkal ezt a több száz éves hagyományt megmentették és tovább örökítik az elkövetkezendő generációk számára.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. http://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/nyomtatvanyok/debreceni_betlehemes_talkozok.pdf
2. https://derecske.hu/betlehemes-jatek
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
4. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
5. https://www.google.com/search?q=Betlehemes+j%C3%A1t%C3%A9k+Derecske&sxsrf=ALeKk00UJKuEGDH0YH1bwPZDI0jGLkWKCg:1624561242431&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwiy85Se-rDxAhVKkMMKHe_ODvgQ_AUoAnoECAEQBA&biw=1408&bih=678#imgrc=KCpMaL45ev6hhM
6. http://hbmne.hu/kiadvanyaink/
7. https://www.hbmo.hu/ertektar/Content/ertektar_Kiadvany_hbmo.pdf
8. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/b-71FB5/betlehemezes-betlehemes-jatek-720C2/
9. https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-713.html
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

DERECSKEI DISZNÓTOR

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
A nemzeti értékké nyilvánítást kérő javaslattételi tanulmányt készítette: Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár

A sertés már évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb haszonállata. A sertéstenyésztés világviszonylatban is jelentős és ezen belül Magyarország is kiemelkedő. Elterjedése a helynevek alapján is nyomon követhető. Pl.: Disznórév, Disznós, Ártánd, stb. A nagy sertéstenyésztő központok már az Árpád korban kialakultak. Ezek főleg olyan helyekre koncentrálódtak, ahol megoldható volt a nagy, akár több száz egyedből álló kondák legeltetése. Bükkös, tölgyes erdők, hegyvidékek (pl. Bakony) illetve a peremterületeken: Bereg, Ugocsa, Szatmár, Ung, Bihar, Arad. Itt találkoznak a makktermő erdők, a vizes, mocsaras területekkel. Ezek a központok fennmaradtak egészen a 18-19. századig, mindaddig, amíg a természetes takarmány forrásokra támaszkodtak. A XVIII. századig a két ősi fajta a szalontai és a bakonyi volt a meghatározó, amelyeket a század végén, szinte néhány évtized alatt kiszorított a mangalica fajta.

A sertéshús a XVIII. századig a marhánál és a juhnál is drágább, becsesebb húsnak számított. A legeltetéssel megbízott pásztorok mind értettek valamit az állatok betegségeinek megállapításához és gyógyításához. Régebben kultikus eljárásokkal igyekeztek szolgálni azok egészségét és szaporaságát. A fiatal malacokat a szemmel veréstől óvták, idegent nem szívesen engedtek az ólhoz. Ha mégis elkerülhetetlen volt, háromszor meg kellett köpködni a sertéseket, s azt kellett mondani: „Jaj de csúnyák vagytok!”. A sertés nyüvesség gyógymódja pedig az alábbi "rituálé" volt: sertét kell tépni és azt „visszájáról” a gatya korcába fűzni. A bágyadt sertéseknek hagymalevest adtak.
A disznóölés mindig is a vidéki élet szerves része volt, ami szinte minden vonatkozásában rendkívül sokat változott az eltelt évek során, hiszen egyrészt a sertéstartók száma jelentősen visszaesett, másrészt a disznóvágás egyre kevesebb helyen családi esemény ma már. ha tartanak is otthoni disznóvágást rrohanó világunkban, gyakori megoldás, hogy egy házhoz hívott hentes egyedül, pár óra alatt elvégzi a munkafázisok nagy részét. Az eszközök, módszerek, modernebb, gyorsabb feldolgozást biztosítanak. Pedig a "régi korok disznótorainak" megvolt a maga hangulata...A gazdák már nyár végétől, szeptember elejétől elkezdték hizlalni a disznót a vágásra. Novemberben pedig, Disznóölő Szent Andráskor végre eljött a paraszti háztartások közösségi csúcseseményének számító időszak, a disznóvágás ideje. Az adventi böjt előtt, de már a téli hideg beállta után került sor a jeles eseményre, hiszen ilyenkor még lehetett húst enni, és az időjárásnak köszönhetően attól sem kellett tartani, hogy az (hűtő hiányában) megromlik. A disznóölés komoly, rituális esemény volt. Az ilyen jellegű eseményekhez, előírások, tilalmak köthetők. Régen úgy tartották például, hogy tilos újholdkor disznót ölni, mert akkor férges lesz a hús, vagy kedden, pénteken és vasárnap sem volt szabad, különben megromlik. A hiedelem szerint a disznó felvágásakor kacagni kell, így vastag lesz a szalonna. Ha több zsírt akartak, olyankor kellett vágni, amikor a Göncölszekér és a Kaszáscsillag közel van egymáshoz, ha porhanyós húst, akkor meg kellett kergetni az állatot. A levágott disznó némely részét (így a Tamás napján vágott disznónak a háját) gyógyításhoz használták. Emellett fontos közösségi élménynek is számított a disznóölés. Mindenkinek megvolt a maga feladata, amit pontos rend szerint hajtott végre. Az erre az eseményre összehívott nagyobb társaság pedig a nap végén fáradtan, de jókedvűen és megelégedettséggel ült asztalhoz a tor befejezéséhez.
A disznótoron készített fogások listája igen hosszú és minél gazdagabb (volt) a háztartás, ez annál több elemmel bővülhet(ett). Ezeket a hagyományos ételekeinket korábban igen szokatlan ízesítéssel állították elő. Egykor nem pirospaprika, hanem bor, fenyőmag, fokhagyma, köménymag, gyömbér, majoránna és csombor ízesítette a kolbászokat. Egy 1929-ben kiadott szakácskönyvből (A huszadik század szakácsművészete) megtudhatjuk, hogyan készítették a fűszeres sonkákat, a citromos kolbászt, a kardamomos kolbászt, a májast, a vérest, a disznósajtot, a különféle szalámikat és füstölt húsokat. Ezeket az ételeket mi már csak pirospaprikával tudjuk elképzelni, pedig a 16-18. századi kolbászok még nyomokban sem tartalmazták ezt a fűszert, és később is idő kellett annak, hogy minden mást kiszorítva egyeduralkodóvá váljon. Erdély egyes területein mai napig pirospaprika mentesen főznek. A fentiekhez hasonlóan a májas hurkára is találunk ma már korántsem hagyományosnak tekinthető receptet. Simai Kristóf felvidéki piarista szerzetes 1795-ös gyűjteményéből az derül ki, hogy ekkoriban az előfőzött, apróra vágott tüdőn és májon kívül mézben pirított mogyoróhagyma, vöröshagyma, de még alma is került bele, ráadásul a kakukkfű, a bazsalikom és a petrezselyem sem hiányozhatott belőle.

Derecskén már hagyományossá váló közösségi öröm eseménynek számít a régi idők hangulatát megidézve a Derecskei disznótor. a 2009 óta a Kis-Bihari Hajdú Városok Szövetsége és testvértelepüléseik részvételével, a barátság és összefogás jegyében rendezi meg a Művelődési Központ évről évre, a nagyszabású határon átívelő DISZNÓTOROS VERSENYT. Ezen a rendezvényen a hagyományok felelevenítésével a résztvevő csapatok egymás disznótoros szokásait megismerhetik, illetve bemutatják egymásnak, ezzel a fiatalabb generációnak is átörökítve. A rendezvény célja a hagyományok ápolása, hagyományőrző programok szervezésével, a helyi gasztronómiai specialitások népszerűsítése, a hagyományos népi disznóvágások hangulatának felidézése. A rendezvényen a hagyományos disznótort kísérő ételek (hagymásvér, toroskáposzta, hurka,kolbász, stb.) mellett pogácsa, pálinka és forralt bor fogadja a vendégeket. Mindemellett a rendezvény célja a meghívott vendégekkel , a hajdúvárosokkal és Derecske testvér településeivel való kapcsolatok ápolása, elmélyítése. A DERECSKEI DISZNÓTOR (KORÁBBAN: "HAJDÚ KOMÁK, KONOK KUNOK, SZÉKELY GÓBÉK, JÓ PALÓCOK" DISZNÓTOROS VERSENYE A BARÁTSÁG ÉS ÖSSZEFOGÁS JEGYÉBEN) rendezvény alapelvei a hagyományteremtés, kapcsolatok építése a régió településeivel, határ menti kapcsolatok erősítése, turizmusfejlesztés, gazdaságfejlesztés, népi értékek átörökítése. Derecske városának a rendezvény az EGYETLEN TURISZTIKAI NAGYRENDEZVÉNYE. Turizmusfejlesztési és gazdaságfejlesztési szempontból helyi értéke, amelyet kiemelten kell kezelni.





BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/derecskei-disznotor
2. https://www.youtube.com/watch?v=dtCoJWW1QGA
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
4. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
5. https://www.youtube.com/watch?v=iHUSymfwV1A
6. http://hbmne.hu/kiadvanyaink/
7. https://www.hbmo.hu/ertektar/Content/ertektar_Kiadvany_hbmo.pdf
8. https://www.youtube.com/watch?v=-H5wAqeelvY
9. https://www.biharnagybajom.hu/derecskei_disznotor_es_hajdu_bihar_megyei_teli_vasar_190108
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske


ORSZÁGOSAN KIEMELT MINŐSÍTÉST KAPOTT DERECSKEI GYERMEKTÁNC KOREOGRÁFIÁK (CSIK ISTVÁN MUNKÁSSÁGA)

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Csik Istvánné

Csik Istvánné derecskei tanító és néptáncpedagógus, a helyi Cibri és Szivárvány gyermektánc együttesek alapítója 28 év táncoktatói és koreográfusi munkássága során közel 50 új táncot alkotott, melyek közül 1981 és 1997 között a szakmai zsűrik 7 táncot hívtak meg az új gyermektánc koreográfiák Országos Antológiájára Budapestre. E szellemi értékkel a tánccsoportok folyamatosan az országos élvonalban öregbítették Derecske város hírnevét, s azt követően Nyíregyházától Debrecenen át Budapestig számos tánccsoportnál taníthatta be a szerző koreográfus a derecskeiek sikertáncait.
Csik Istvánné koreográfiái többségében népszokásokon alapuló autentikus játékfűzések, melyek a népi táncdialektusok elemei gyermeklábakra adaptált alapozásának színterei is. A szakmai zsűrik véleménye szerint országosan is kiemelkedik csoportjainak tiszta ének és szöveghangzása. Önfeledt játék és tánctudásuk a színpadi tánc iskolapéldái.
Csik Istvánné néptáncpedagógusi tevékenységét illusztráló, 30 DVD lemezt magába foglaló gyűjtemény megtalálható a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár archívumában, illetve Derecske Város hivatalos honlapján (www.derecske.hu – Galéria – Népi játék néptánc).
Képek forrása: www.derecske.hu – Galéria – Népi játék néptánc

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/orszagosan-kiemelt-minositest-kapott-derecskei-gyermektanc-koreografiak-csik-istvanne-munkassaga
2. https://www.facebook.com/watch/?v=1397319063680636
3. https://www.facebook.com/watch/?v=1397304963682046
4. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
5. https://www.facebook.com/watch/?extid=SEO----&v=1397304963682046
6. http://hbmne.hu/kiadvanyaink/
7. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/243769/FILE_UP_0_acta2014_55_212.pdf?sequence=1&isAllowed=y
8. http://www.bocskaii-der.sulinet.hu/lenyilofulek/muveszeti_iskola.html
9. https://derecske.hu/nepi-jatek-neptanc
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

FEJFÁS TEMETKEZÉS A XXI-XX. SZÁZADI DERECSKEI REFORMÁTUS TEMETŐBEN

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár- helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Hokné Zákány Marianna

A derecskei református temetők a több száz évre visszamenőleg kizárólag fatönkös, oszlopos fejfa állításnak köszönhetően még a XIX. századtól a XX. század második feléig rendkívül szép, egységes képet mutattak. A még kutatható temetők mindegyikében találunk páros és egyedül, önmagukban álló fejfákat. Ezek kivétel nélkül a fatönkös, oszlopos fejfa típusba tartoznak, amelyek a csónak alakú fejfák mellett a másik nagy csoportot alkotják Hajdú-Bihar megyében.

Az oszlopos fejfa készítésre szakosodott mesterember csak néhány volt a faluban. A fatönköt, majdnem természetes állapotában hagyják meg, aminek három oldala egyáltalán nincs megmunkálva. Négyzet, vagy téglalap keresztmetszetűek, és felül kissé lekerekítettek. A fejfát ismerős, vagy rokon udvarán álló akácfából készítették. Az így formára vágott fejfák aztán olyan hozzáértő emberek kezébe kerültek, akik értették az írás, és díszítés vésésének technikáját. A fára nyers állapotban könnyebb volt írni és jobban is látszott a vésés. A kiszáradt fa már túlságosan repedezett volt és sérülékeny. A még fellelhető információk alapján tudjuk, hogy az oszlopos fejfák egységesen fekete színűek voltak. Ezt korábban egy tojásos festékkel érték el, míg a kutatás idején készült fejfákhoz (2010) már zománcfestéket használtak. A XIX. században készült fejfák viszonylag alacsonyak, mivel a fa korhadása miatt fokozatosan lejjebb ásták, vagy a talajszerkezet miatt lejjebb süllyedtek az évtizedek során. A páros fejfák esetében, a férfiak sírjele magasabb és egyes esetekben szélesebb is. A feliratokon kívül kizárólag az előlap fejrészén megjelenített sík díszítményekkel találkozunk. A derecskei temetőkben leggyakrabban használt minta a szomorúfűz, ami a Tiszántúli református temetők fejfáin a XX. században a legfontosabb díszítőelem lett. Általában a homlokrész központi dísze, magában áll kísérő motívumok nélkül. A szomorúfűz a szomorúságot bármely más növénynél jobban kifejezi. A fejfákon, kizárólag fűzfa ábrázolással találkozunk. Ezek vésett minták, az íráshoz hasonlóan. Általában gyökér nélkül ábrázolt, többnyire leveles lehajló ágakból álló fák, de találunk levél nélküli és hullámos törzsű változatot is. A XX. század közepén megjelenő műkő sírkövek térhódítása véget vetett ennek a fejfa állítás hagyományának és rövid időn belül felváltotta az oszlopos fejfákat. Mivel jóval tartósabbak, a fejfák nagy részét a hozzátartozók lecserélték. Azok, amelyeket nem cseréltek le, elvesztették színüket és az írás is, vagy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható. Ma már csak nagyon ritkán állíttatnak hagyományos oszlopos fejfát. Az 1980-as években, ebben a térségben kutató munkát végző Takács Béla, többek között Derecskét is megemlíti, az egységes fejfa használatból adódó szépsége miatt. Porkolábné Nagy Ágnes adatközléséből tudjuk, hogy az ő nagyszülei, amikor összeházasodtak, ültettek az udvarukba két akácfát,hogy majd,ha meghalnak ezekből legyen a fejfájuk, tehát ezek a fák gyakrnak szó szerint a születéstől a halálig kísérték el gazdájukat.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/fejfas-temetkezes-a-19-20-szazadi-derecskei-reformatus-temetokben
2. https://www.google.com/search?sxsrf=ALeKk003ihJkVd0_CEeOr1FQteAWYsZXlg:1624803124422&source=univ&tbm=isch&q=derecskei+fejf%C3%A1s+temetkez%C3%A9s&sa=X&ved=2ahUKEwi0872o_7fxAhWZg_0HHYqnAvAQjJkEegQIBRAC&biw=1408&bih=678
3. http://real.mtak.hu/81829/1/07-Moln%C3%A1r%26L%C3%B6ki_Fejf%C3%A1s-temet%C5%91k.pdf
4.
5. https://adoc.pub/takacs-bela-reformatus-temetink-fejfainak-esztetikaja-i-trte.html
6. https://docplayer.hu/16019911-Szekeres-gyula-a-hajduboszormenyi-hagyomanyos-csonak-alaku-fejfas-nyugati-temetoresz.html
7. http://www.otei.hu/assets/upload/hu/magyar-temetkezes-2015.pdf
8. https://www.researchgate.net/publication/326481686_Vegveszelyben_a_fejfas_temetok_botanikai_es_kulturtorteneti_ertekei_Magyarorszagon_es_Erdelyben
9. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176/
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

A TÖBB SZÁZ ÉVES MÚLTTAL BÍRÓ DERECSKEI KERTGAZDÁLKODÁS BOLD AGRO ÁLTAL KÉPVISELT HAGYOMÁNYÖRZŐ INNOVÁCIÓJA

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Agrár-és élelmiszergazdaság

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Kocsi Erika történész, benyújtotta: Derecskei Kertbarátok Hagyományőrző Egyesülete

A derecskei kertgazdálkodás országos szinten egyedülálló jellege a remek természeti adottságok egyedülállóan szerencsés együttállásából fakad. A három kiváló talajtípus nyúlványainak Derecskén történő találkozása mind természetföldrajzi, mind gazdasági szempontból különleges jelenség, hiszen a nyírségi, a hajdúsági és a bihari jó minőségű termőtalaj különleges „hármas ötvöződése” található meg itt. Derecskének, - a Sárrét mocsárvilágának szélén – igen gazdag humusz- és víztartalommal rendelkező, de már a nyírségi homokkal is vegyülő határa kimondottan kedvezett és kedvez mind a mai napig a zöldség- és hagymafélék, valamint a gyümölcs termesztésének. A derecskei vöröshagyma messze földön híres volt, s az egykori nagyipari termesztés emlékét a település egyes részeinek elnevezése is őrzi. A kordokumentumok szerint egyébként a XVIII. század derekától virágzott fel a derecskei hagymatermesztés, amihez kétségtelenül hozzájárultak az említett kiváló talajadottságok. A rendkívül nagyra nőtt hagymának három országon, sőt a határokon túl is híre kelt, vásároltak is bőven belőle a kereskedők. A derecskei hagyma országos hírét bizonyítja az is, hogy az itt élőket „hagymásoknak” titulálták, bármerre jártak az országban katonáskodás, tanulás vagy akár rokonlátogatás alkalmával.

Nemzeti történelmünk legviharosabb időszakának végén, a XVIII. században már komoly kertkultúrára utaló nyomvonalra vezetnek minket a történelmi források, mégpedig a paraszti kertészkedés kapcsán. Kimutatható, hogy ha nem is jelentős mértékben, de már ekkor is szinte mindenütt voltak olyan szőlőskertek, ahol némi gyümölcs mellett házi szükségletre való kerti bort is termeltek a paraszti családok. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy 1728-ban 58, míg 1743-ban már 97 kapás terjedelmű szőlőt tartottak nyilván, ami jól tükrözi, hogy a földből élő családok ösztönösen ráérezve a „három táj kiváló talajának nyúlványán” képződő kiváló természeti adottságokra, éltek is vele és rendkívül gyorsan szaporodott a paraszti gazdaságok száma. A szőlőskertek eredetét kutatva egyébként Győrffy István neves kortörténész azon a véleményen van, hogy azok kialakulása szoros összefüggésben van a szérűskertekével. Ezt a tézist az a tény is erősíti, hogy a szőlőskertek övezete Derecskén teljes mértékben a szérűskerteken kívül van ugyan, de szorosan azok szomszédságában. Gazdálkodási logikával magyarázva a jelenséget, ez azzal lehet összefüggésben, hogy kényelmesebben trágyázhatták ilyen módon a kerteket a termékenység fokozására. Szendrey István kandidátusi értekezéseiből tudjuk ugyanis, hogy a XVIII. század végén – szemben a XVIII. század eleji állapotokkal, - Derecskén már rendszeresen trágyázták a szőlőskerteket. A derecskei kertkultúra jelenleg ismert, legősibb gyökereinek kutatása tehát egyértelműen azt mutatja, hogy az a szőlőművelés vonalán indult el és fejlődött roppant dinamikusan. Derecske Urbáriumának adatait átvizsgálva láthatjuk, hogy a lakosság 39,23 %-a szőlőtulajdonos volt már a XVIII. század elején, ami markáns szám a többi megyei településhez viszonyítva.

A derecskei kertgazdálkodás helytörténeti, történelmi és egyéb gazdasági források által igazolt közel 300 éves múltjának nyomvonalán halad ma is a kertgazdálkodás a településen. A zöldség, hagymatermesztés mellett a gyümölcstermesztésnek is komoly hagyományai és lehetőségrendszere van Derecskén. Ezekre a helyi termőföld természetes adottságai évszázadok óta kihasználó hagyományokra építve nőtt fel és vált a térség, sőt Magyarország egyik meghatározó szegmensévé a gyümölcstermesztés és feldolgozás, valamint növénytermesztés vonalán a számos díjjal és a piac egyértelmű elismerésével méltatott Bold Agro Kft., mely ma Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztő, valamint növény-, és gyümölcstermesztő agrárvállalkozása.

A 2015-ben megalakult Derecskei Kertbarátok Hagyományőrző Egyesület, - Nagy Sándor elnökletével – főképpen a zártkertek problémáival foglalkozó, gyakorló gazdák, akik egyesületi formába szerveződve, komoly „értékerőt” képviselve a derecskei zártkerti gazdálkodás fellendítésével harmonizáló alapcéljuk fókuszába a helyi kertgazdálkodási hagyományok több száz éves hagyományainak a megőrzése, s ezen belül akár az elfedett, de hatékony hagyományok felélesztése áll.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/a-tobb-szaz-eves-multtal-biro-derecskei-kertgazdalkodas-bold-agro-altal-kepviselt-hagyomanyorzo-innovacioja
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://www.youtube.com/watch?v=77OEQCZAMIk
4. http://boldagro.hu/hu/
5. https://www.youtube.com/watch?v=rbyUPE5Z2yc
6. https://www.youtube.com/watch?v=7wRy6dn24ak
7. https://www.youtube.com/watch?v=3jT1DkmIw2A
8. https://www.ceginfo.hu/ceg-adatlap/bold-agro-mezogazdasagi-kft-0909000242.html
9. https://www.facebook.com/boldagrokft
10. https://demokrata.hu/magyarorszag/derecske-a-xxi-szazadban-162363/

DERECSKEI KÉK-KÁLLÓ CITERAZENEKAR

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Csik István

A Kék-Kálló Citerazenekar 2007. február 16-án alakult 9 helyi lakossal, Csik István nyugalmazott iskolaigazgató vezetésével. 2010 óta 7 állandó fővel (Csik István művészeti vezető, népi furulyás, Szőllősi Sándor, Kovács Ferenc prim citerások, Nyeste Lajos, Vadász István, Dobos Lajos tenor citerások, Kiss Gábor basszus és tenor citerás) dolgozik. Céljuk az autentikus népzenei hagyományápolás ügyének elkötelezett helyi képviselete, a hangszeres népzenei kultúra ismeretterjesztő, szórakoztató lehetőségeinek tudatos kihasználása Derecskén, határainkon belül és kívül.

Műsoraikat a művészeti vezető által gyűjtött, válogatott és szerkesztett autentikus népdal-csokrokra építik területi és tematikai meghatározottság alapján. Elsősorban a bihari népzenei dialektus népszerűsítését vállalták fel, de ismeretterjesztő missziójukat igyekeznek betölteni csaknem minden magyarlakta tájegység népdal kincsének feldolgozásával.

2009-ben a zenekar tagja lett a Vass Lajos Országos Népzenei Szövetségnek és szakcsoportja a Derecskéért Civil Összefogás Egyesületnek.

Az együttes két önálló, 1-1 órás, összesen 89 népdalt, népi éneket tartalmazó CD lemezt készített.

Elismeréseik:

- A Vass Lajos Népzenei Szövetség országos verseny sorozatainak legfontosabb fórumáig, a Kárpát-medencei döntőig való eljutás Budapestre és az ott kapott „Kiemelt Nívódíj” 2010-ben
- A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége térségi minősítőjén megítélt „Kiváló fokozat”
- a Derecske Város Önkormányzat által adományozott „Derecske Városáért” elismerő cím 2014-ben a a Város kulturális életében és a hagyományőrzésben végzett szakmai tevékenységükért
- A VII. Vass Lajos Népzenei verseny derecskei középdöntőjének megnyitóján, mint vendég vettek részt és Kiváló fokozatot értek el 2008-ban
- A VIII. Vass Lajos Népzenei versenyen már is elindultak 2009-ben és Arany fokozatot értek el
- A VIII. Vass Lajos Népzenei verseny középdöntőjén 2010-ben Nádudvaron Kiemelt Arany fokozatot kaptak
- 2010-ben Püspökladányban a IV. Betyárdal, bordal és pásztordal versenyen Arany fokozatot kaptak
- Nagyrábén a a IX. Vass Lajos Népzenei versenyen szintén Arany fokozatot értek el 2011-ben
- A IX. Vass Lajos Népzenei verseny Derecskén megtartott középdöntőjén 2012-ben ugyancsak arany fokozatot érdemeltek ki



BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/derecskei-kek-kallo-citerazenekar
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
4. https://www.youtube.com/watch?v=EqIrmieDmfM
5. https://www.facebook.com/watch/?v=1081961035178521
6. https://haon.hu/haon-kultura/joob-arpad-nevet-vette-fel-a-talalkozo-3266866/
7. https://szon.hu/haon-szirena/x-citeras-talalkozo-pocsajban-2415463/
8. https://boon.hu/hajdu-bihar/jol-sikerult-a-falunap-konyaron-2924158/
9. https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/jobb-mintha-a-kocsmaba-jarnank/2010/12/04/
10. https://www.facebook.com/K%C3%A9k-K%C3%A1ll%C3%B3-Citerazenekar-936013196439973/videos/1081961035178521

DERECSKE VÉDETT FÁI

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Természeti környezet

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Hokné Zákány Marianna

2012-ben Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 32/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelet megalkotásával egyes fákat, fasorokat, cserjéket, illetve azok termőhelyét (természeti emlékek) védetté nyilvánította. A védetté nyilvánítás célja a természeti emlékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.

A Rendelet 1. §-ában előírt természetvédelmi védettséget élvező egyes fák, cserjék és fasorok jegyzéke:

1. fafaj: Vadgesztenye - Aesculushippocastanum
helye: Polgármesteri Hivatal udvarán helyrajzi szám: 7

2. fafaj: Kocsányos tölgy - Quercusrobur
helye: volt szülőotthon előtt, ma a Művelődési ház és edzőterem között helyrajzi szám: 2925

3. fafaj: Japánakác – Sophorajaponica
helye: Templomkertben az 1848-as emlékmű mögött
helyrajzi szám: 1355

4. fafaj: Japánakác – Sophorajaponica
helye: volt kisegítő udvarán
helyrajzi szám: 1349

5. fafaj: Kocsányos tölgy - Quercusrobur
helye: Kis- Derecske, Vasút utca 19. szám előtt
helyrajzi szám: 3423

6. fafaj: Japán akác – Sophorajaponica
helye: Járási hivatal előtti téren (több egyed)
helyrajzi szám: 1521/1

7. fafaj : Szürke nyár - Populuscanescens
helye: Játszótér területén
helyrajzi szám: 1431

8. fafaj: Korai juhar - Acerplatanoides
helye:. Bocskai utcai volt óvoda épület előtt helyrajzi szám: 1363

9. fafaj: Nagylevelű hárs -Tiliaplatyphyllos
helye: Gimnázium udvarán, a Lengyel utcai oldalon a kerítés mentén (fasor) helyrajzi szám: 1535

10. fafaj: Csertölgy - Quercuscerris
helye: Gimnázium udvarán, a gazdasági bejárat előtt helyrajzi szám: 1535

11. fafaj: Törökmogyoró - Corylus colurna
helye: Gimnázium belső udvarán, a kosárlabda pálya mellett (2 db egyed) helyrajzi szám: 1535

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/derecske-vedett-fai
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
4. http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&nev=&tkv=&megye=9&telepules=0&vedszint=2&vedkateg=0&evszam=&orderby=nev&direction=asc&headers=50
5. http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske

KISS LAJOS LAKATOS, DÍSZMŰKOVÁCS MESTER MUNKÁSSÁGA

A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Ipari és műszaki megoldások, Kulturális örökség

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Makleit Zsolt

Kiss Lajos 1956-ban született Derecskén. Munkáival nap mint nap találkozhatunk többek között Derecske főterén sétálva is. A művész Derecsként végezte általános iskolai tanulmányait is. 1971-ben a MÜM 149. számú Ipari Szakközépiskolába járt, lakatos tanulónak jelentkezett. A gyakorlati képzést a Derecskén található legnagyobb ipari cégnél a Mezőgép vállalatnál végezte. Szakmunkás vizsga után, munka mellett a debreceni Mechwart András gépipari technikumban gépgyártás technológus vizsgát tett. A Mezőgépnél először lakatosként, majd különféle műszaki munkakörökben dolgozott. Mindeközben a kétéves sorkatonai szolgálat alatt az egyik polgári alkalmazott kollégával az akkor még működő „Sóti”-féle Díszműkovács-műhely munkáival ismerkedhetett meg. 1982-ben a Debreceni Építőipari és Tervező vállalat műszaki előkészítőjeként találkozott a műemlék jellegű és védett épületek gyönyörű vasmunkáival. Ez idő tájt a lakatosok főleg a házgyári tömegtermelés kiegészítő és szocreál stílusú szerkezeteit gyártották, de az igényesebb műlakatos munkára nehezen találtak kivitelezőt. Akkoriban mélyült el a stílustörténetek tanulmányozásában. A DEFÉM ipari szövetkezettől a rendszerváltás éveiben előbb másodállásban, majd 1999-től főfoglalkozású iparosként vált meg, azóta egyéni vállalkozó. Saját kovácskohóját még ipari tanulóként készítette, akkoriban főleg hevedereket, ácskapcsolókat, később csapszegeket, tornatermi kötélhorgokat készített. A vállalkozáshoz még két alkalmazott társult, és tanulókat is tanított. Ekkor már szállodák sokaságának, gyógyfürdőknek, földhivatali épületeknek, megyei múzeumoknak a kovácsolt berendezéseit, kapuit, korlátait készítették.

A Derecskei Kézműves Kör tagjaként a Bihari Népművészeti Egyesületnek is tagja lett. Itt folyamatosan zsűriztette a „népies ihletettségű” tárgyait. A Budai Várban a Mesterségek Ünnepén is vett már részt, itt bemutató kovácsolást végzett napokon át. Gyertyatartóját külön kiállításra is beválogatták. Az áttörést a díszkovácsolás irányába a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a „hónap kézműves remeke” cím elnyerése (Dante Étterem) után hozta meg. Ezt követően egyre több étterem és szálloda berendezéseit és az épületek környezetét díszítő tárgyakat készített a megyében.

Derecskei köztéri munkái három darab kandeláber elkészítésével kezdődött, amelyeknek elkészítését helyi vállalkozók támogatták. Később a Szent István szobor környéke, a Rákóczi utcai felszabadulási emlékmű környékének lakatos, díszműkovács munkáit végezte. A főtér átalakítása során ismét kandelábereket készített, melyek a többi tárgyhoz hasonlóan, egységes motívummal készültek. Ezek a tárgyak zsűriztetve és védjeggyel ellátottak lettek. A Református Templom kapuit, a szakiskola ablakrácsait, a művelődési ház falán lévő 1956-os emléktáblát szintén Kiss Lajos készítette.

Köztéri munkái mellett számos egyéni megrendelést is teljesített, igényes ízlés világgal, színes egyedi formákkal: BoldAgro irodaépület, a köztemetőben lévő zsűrizett sírkereszt, a Rákóczi út 2. sz. lakóház kerítése, Rákóczi út 23. sz. lakóház kerítése, Mátyás király út 13. sz. lakóház kerítése, Erkel Ferenc utca 11. sz. lakóház kerítése.

Derecske Város Önkormányzata nevében kopjafa vasalatot készített az erdélyi Nyergestetőre. Rómában a Gerevics Tibor emlékhely koszorú tartójának kialakítása is az ő nevéhez fűződik, továbbá Debrecenben a Méliusz Központ emlékhely babérkoszorúja. Munkássága elismeréseként 2003-ban Derecske Városért-díjat kapott.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/kiss-lajos-lakatos-diszmukovacs-mester-munkassaga
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176

A DERECSKEI GYÜMÖLCSÖS 100%-BAN NATÚR, KÖRNYEZETTUDATOS TERMÉKCSALÁDJA

A nemzeti érték besorolási helye és szintje:
1. Derecskei Települési Értéktár - helyi érték

2. Hajdú-Bihar Megyei Értéktár-megyei érték

Szakterületi kategória: Agrár-és élelmiszergazdaság

A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Kocsi Erika történész, benyújtó: Bold Agro Mezőgazdasági Kft.

Ez a különleges nemzeti érték, nem csak a helybeliek számára ismert, hanem országosan és határainkon túl is. A magyar nemzeti értékmozgalom működését szabályozó hungarikum törvény(Htv.) 8 értékkategória segítségével teszi lehetővé azt, hogy a magyar nemzeti különböző értékei - helyi, megyei, országos vagy a hungarikum címet jelentő csúcs szinten - besorolást nyerjenek a magyar nemzeti értékpiramisba. A Derecskei járás sokszínű értékbeli gazdagságát tükrözi, hogy valamennyi érték kategóriában büszkélkedhet valamilyen helyi vagy megyei értékkel, így az Agrár-és élelmiszergazdaság kategórián belül is.

A Derecskei Gyümölcsös 100%-ban natúr, környezettudatos, ősi magyar hagyományokra épülő kert gazdálkodásból származó népszerű termékcsalád, az 1990 február 19-én, Derecskén alapított Bold Agro Mezőgazdasági Kft. egyik csúcsterméke. A cég jellegét tekintve jelenleg Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztő, valamint növény-, és gyümölcstermesztő agrárvállalkozása. A cég életének szintén markáns vonulata gyümölcstermesztés, amely az alma és meggy gyümölcsökre vonatkozik. A feldolgozás szintén ezen gyümölcsökből nyert 100 % levek előállítására irányul. A gyümölcslevek tartósítószert, adalékanyagokat, hozzáadott ízfokozót és cukrot nem tartalmaznak. Növénytermesztésben a búza, kukorica és árpatermesztés a fő tevékenységük. A Derecskei Gyümölcsös termékcsalád a cég igen népszerű arculatterméke: 100 % natúr almalé és homoktövis, 100 % natúr céklás almavilág, 100 % natúr különleges alma válogatás, 100 % natúr meggylé, pálinkák. A magyar hagyomány elvén gazdálkodó, termelő és értékesítő cég elkötelezett a hatékony és felelős termelés mellett, ami már önmagában is figyelemre méltó nemzetgazdasági szempont.
A Bold Agro Mezőgazdasági Kft. Hajdú- Bihar megyében és országosan is magas szinten képviseli a természetes egészség, mint védendő nemzeti kincs minél szélesebb körben történő megismertetésének nemes eszmei alapokon nyugvó, a következő 4 pillérre épülő gazdasági tevékenységét: sertéstenyésztés, gyümölcstermesztés, gyümölcsfeldolgozás és növénytermesztés. A gyümölcsfeldolgozás vezér termékei a Derecske alma, Derecske almalé, Derecske meggylé, 100% natúr gyümölcslevek sem adalék-, sem tartósítószert nem tartalmaznak, mesterséges színezék, ízfokozó és cukor hozzáadása nélkül készülnek. A gyümölcslevek rost- vitamin-, és tápanyagokban gazdag, egészségesek és magas hozzáadott értéket képviselnek.
A neves, mind fogyasztói, mind szakmai berkekben rendkívül elismert cég eddig számos megtisztelő elismerésben részesült.
Következetesen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megtalálják a lakosságot és azon belül a jövő generációjának nemzedékeit olyan innovatív és modern formanyelvű, a jelen korban hatékony információ átadást jelentő megoldásokkal, melyek a környezet- és egészségtudatos életvezetést formálják, ráadásul a valóban őket érdeklő és megérintő csatornákon. Ennek jegyében különböző környezetnevelési-, és táplálkozási szemléletformáló programokat indítottak el. Kertpedagógiai programjukkal minél több fiatalnak mutatják meg az egyedülálló Derecskei almát és abból készült derecskei gyümölcsleveket, gyümölcspálinkákat és tudnak ez által DERECSKEI GYÜMÖLCSÖS néven minél több magyar ember asztalára helyezni. Élménypedagógiai elvű kertpedagógiai programjukkal pedig a jövő generációját az egészséges táplálkozásra és a természet szeretére nevelő tudatos magatartásukkal saját korukon átívelő, pozitív küldetés képviselői.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://derecske.hu/a-derecskei-gyumolcsos-100-ban-natur-kornyezettudatos-osi-magyar-hagyomanyokra-epulo-kertgazdalkodasbol-szarmazo-nepszeru-termekcsalad
2. https://www.facebook.com/Derecskei-J%C3%A1r%C3%A1si-Nemzeti-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%BCk%C3%B6r-105330061660170
3. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
4. www.boldagro.hu
5. www.derecskeigyumolcsos.hu
6. https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=127&szakazon=1
7. https://derecskeigyumolcsos.hu/
8. https://derjuice.hu/hu/blog/5-izgalmas-teny-miert-a-derecskei-alma-a-legfinomabb
9. https://derjuice.hu/hu/webshop/markak/derecskei-gyumolcsos
10. https://www.foodbevg.com/HU/Derecske/221159704707298/Derecskei-Gy%C3%BCm%C3%B6lcs%C3%B6s

A nemzeti érték megnevezése: Szatmári Ferenc kosárfonó népi iparművész munkássága

A nemzeti érték megnevezése: Szatmári Ferenc kosárfonó népi iparművész munkássága
A nemzeti érték besorolási helye és szintje:Derecskei Települési Értéktár-helyi érték
Szakterületi kategória:Kulturális örökség
A nemzeti értékké nyilvánítási tanulmányt kérő tanulmányt készítette: Szatmári Ferenc

""Aki szépet akar látni, jöjjön Derecskére!"

Hajdú-Biharban és Derecskén a kosárfonás több évszázados múltra vezethető vissza. Megyénk vízjárta, mocsaras talajának jellegzetes háziipara volt a vesszőfonás. A paraszt emberek általában zöld vesszővel fontak, a hántolatlan zöld vesszőből szekérkast, halászati eszközöket (tapogató, varsa, haltartó), különböző gazdasági, terménytároló kosarakat készítettek. Általánosan elterjedt a megye egész területén a nagyméretű, kerek, kétfülű vessző kovász szárítók (nevük a Berettyó mentén komló szikkasztó) ezekben szárították a kemence tetején a kenyérsütéshez szükséges élesztő anyagot, a kovászt, de gyakran használták őket gyümölcs szárításra is. Derecskén sajátos rendeltetése volt októbertől decemberig a dugatásra szánt apró hagymákat szikkasztották bennük a kemence tetején. Derecskén az 1970-es évek közepéig demizson fonó üzem működött, több tucat embernek adott munkát és megélhetést.

Szatmári Ferenc gyerekkorában került kapcsolatba a vesszőfonással, de komolyabban később, felnőttként nyúlt ismét ehhez a természetes anyaghoz. 2000-ben szerzett szakmunkás bizonyítványt kosárfonásból, aztán elkezdte a zsűriztetést. Feleségével együtt próbálták ki a tervezett formákat. Így nem csak kosarakat, de kerti bútorokat, lakberendezési tárgyakat is terveztek és készítenek vesszőfonással. 2002-ben megkapta a népi iparművész címet. A derecskei Kézműves Körnek kezdettől tagja, majd a Bihari Népművészeti Egyesületnek is tagja. A Kézműves Kör tagjaként a „Derecske Városáért” kitüntető díjat kapta meg. A Kézműves Kör és az Egyesület által szervezett programokon rendszeresen részt vesz, bemutatókat tart. 2000 óta a kosárfonás-fonott bútor készítést OKJ szakmunkás és betanított munkás képzésben oktatja.

Ő maga így vall indulásáról: "Több olyan család is élt a nagyszüleim környékén, akik főállásban kosárkészítésből éltek, és mivel abban az időben még minden házhoz be lehetett járni a településen, ezt kihasználva gyűjtöttem az ismereteket, bár akkor nem gondoltam, hogy ezt valaha hasznosítani fogom."

Elismerései:

2007. Hajdú-Bihar megyei Minőségi Termékdíj
2009. Bihar Kincse Termékdíj
2010. a IX. Aranyszalma Országos szálas-anyagfonó pályázaton vessző-bútor kategóriában I. helyezés
2010. Élő Népművészet Országos Népművészeti kiállításon Arany Oklevél
2011. XVI. Bihari Számadó napok III. helyezés
2012. X. Aranyszalma Kárpát-medencei szálas-anyagfonó pályázaton fiával megosztva I. helyezést értek el
2012. XV. Bihar - Bihor Expó Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása díja

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. http://derecske.hu/szatmari-ferenc-kosarfono-nepi-iparmuvesz-munkassaga
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. www.fonottbutorok.uw.hu
4. https://nepmuveszet.nemzeti-szalon.hu/res/d93a0450.jpg
5. https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/aki-szepet-akar-latni-jojjon-derecskere/2011/01/09/
6. https://haon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/csodakat-alkot-a-derecskei-csalad-5424953/
7. http://nepmuveszetifjumesterei.hu/index.php/dijazottak/786-szatmari-ferenc
8. https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/4_1004_033_110131.pdf
9. http://www.kezmuvesalapitvany.hu/index.php?menu_id=home&sub_id=123&year=2015
10. https://nesz.hu/bihari-2018-08/

Derecskei Aranyak

A nemzeti érték megnevezése: Derecskei Aranyak
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Derecskei Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Sport
A nemzeti értékké nyilvánítást kérő javaslatot készítették:Hokné Zákány Marianna, Magyary Béláné

Derecske Város sporttöténelmének kimagasló eredményei kerültek ezen a néven a helyi, ezáltal nemzeti értékek sorába:
- az 1960-as években és a '70-es évek elején, Németi Tibor vezetésével a Bocskai István Általános Iskolában (2. sz. Iskola) szerveződött tornászcsapat, országos és megyei szinten is kiemelkedő eredményeket ért el.

- 1961-ben a Magyar Úttörők Szövetsége, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség és a Magyar Televízió kezdeményezésére indult útjára az országos sportrendezvény az Úttörő Olimpia. 1966 tavaszán a csapat megyei I. helyezést ért el. Tagjai voltak: Iklódi Erzsébet, Szelle Julianna, Szilágyi Margit, Cs. Szabó Ildikó.

- 1967. május 21-29. között rendezték meg Budapesten a III. Úttörő Olimpiát. A derecskei csapat bronzérmet szerzett. A csapat tagjai:Balogh Emma, Bíró Julianna, Megyeri Ágnes, Szabó Zsuzsa, Szabó Mária, Tőszegi Irma voltak. Egyéni győzelem is született: II. korcsoportban Magyary Ildikó ugrásban ezüstérmes lett.

- A IV. Úttörő Olimpia 1968. június 23-tól július 4-ig zajlott. I. osztályú tornában a derecskei lányok I. helyezést értek el. Az aranyérmes csapat tagjai: Balogh Emma, Bíró Julianna, Megyeri Ágnes, Szabó Zsuzsa, Szabó Mária, Tószegi Irma. A Hajdú-Bihari úttörők közül a tornászlányok 13 aranyérmet szereztek, ebből 12-t a derecskeiek. Egyéni II.
osztályú összetett bajnokságban Magyary Ildikó két aranyérmet szerzett: gerendán és ugrásban, Szabó Zsuzsa szintén kettőt: talajon és gerendán, Bíró Julianna egyet, ugrásban.

- 1969-ben június 23-tól 30-ig tartott az V. Úttörő Olimpia. A csapat ismét aranyérmet szerzett. Tagjai: Balogh Emma, Bíró Júlia, Magyary Ildikó, Megyeri Ágnes, Szabó Zsuzsa, Szabó Mária, Tószegi Irma. A kicsik a 4. helyen végeztek. Tagjai: Sós Ildikó, Szelle Ágnes, Köszörűs Mariann, Tikász Márta, Bontos Mária, Börcsök Erzsébet, Homoki Júlia.

- 1969-től az Országos Sporttanács és a Pajtás újság Szerkesztősége javaslatára elindították az „Év sportolója” címet, a vele járó vándorserleggel. 1970. február 5-én Németi Tibor és a derecskei tornászlányok a ’70-es évek legjobb tornászcsapata kitüntetést vehették át Budapesten, azon az ünnepségen, ahol első alkalommal ítélték oda ezt a címet.

- 1970. június 28-tól július 5-ig tartott a VI. Országos Úttörő Olimpia Szegeden. A csapat ekkor is aranyérmes lett.

- A tornászlányokról Csőke József rendező és stábja dokumentumfilmet forgatott 1972. május 23-án "Derecskei aranyak" címmel, melyet az MTV. 1972. október 31-én le is vetített.

A hajdani tornászlányok ma már felnőtt emberek. Nyolcan testnevelő tanárok lettek. Van köztük orvos, ügyvéd, tisztviselő, de teljesítményükre mindmáig büszke településük az utókor számára is megőrzi ilyen módon a dicsőséget a nemzeti értékké nyilvánítást kezdeményező szakembereknek köszönhetően.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör-
2. ttp://hungarikum.hu/hu/content/derecskei-aranyak
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. https://haon.hu/haon-kultura/meg-mindig-csillognak-a-derecskei-aranyak-3239131/
5. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176/
6. http://derecske.hu/derecskei-aranyak
7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Derecske
8. https://www.facebook.com/544824125674452/posts/545778355579029/






BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.





BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.





“Bizalom-tisztesség-hozzáértés”
"A közösség formálja az értéket, az érték a közösséget, mellyel létrejön a közösségmegtartó érték, az értékmegtartó közösség."