Derecskei járási nemzeti értéktükör



LÉTAVÉRTES



A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Irinyi János munkássága, a zajtalan és robbanásmentes gyufa

A nemzeti érték besorolási helye és szintje:
Létavértesi Települési Értéktár - helyi érték
Hajdú-Bihar Megyei Értéktár - megyei érték
Magyar Értéktár:kiemelkedő nemzeti érték
Szakterületi kategória: Ipari és műszaki megoldások

Irinyi János 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza gyermekeként. Édesapja országos hírű agrárszakember volt, aki 1830-ban tiszttartóként került a nagylétai Mandell–birtokra. Irinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, de19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. Majd Berlinbe ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig fenntartott. Egyik professzorának, Meissner Pálnak sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára.

A forradalmi találmánynak számító tűzgyújtó eszköz már a 18. század vége óta foglalkoztatta a kor kémikusait, ekkor találták fel a heves kémiai reakció során égő mártógyufát.
1827-ben aztán John Walker kifejlesztette a dörzsgyufát, melyet 1831-ben Charles Sauria foszforral próbált meg tökéletesíteni. Ezek a kezdetleges gyufák számos hátránnyal jártak, ugyanis a Walker-féle (többek között ammónium-nitrátból, gumiból, kálium-klorátból álló) elegy rendkívül nehezen és balesetveszélyes robbanással égett, ráadásul a reakció stabilizálása érdekében hozzáadott foszfor mérgező is volt.
Hosszú kísérletsorozat után a magyar feltaláló jött rá az egész világot érintő probléma megoldására:1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Találmányát Rómer István gyufagyárosnak adta el és a kapott pénzből akadémiai tanulmányait finanszírozta. Tanulmányai befejezése után haza tért, és 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, az „Első Pesti Gyújtófák Gyárát”, amelynek később eladására kényszerült. Akkoriban, mint fentebb is kiemeltük, már létezett egy gyufaféleség, ám az nemcsak zajos volt, hanem nagyon veszélyes is, ugyanis „fröcskölt”. Irinyi Jánosnak ennek kémiai összetételét sikerült úgy módosítania, hogy 1836-ban, mindössze 19 évesen feltalálta robbanásmentes gyufát. Ezt úgy érte el, hogy a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Irinyi János Németországban is tanult, és két diplomát szerzett ott. Ezeknek is köszönhetően, korának legképzettebb kémikusának számított. Még szintén nagyon fiatal volt, csupán 21 éves, amikor megírta első könyvét Antoine Lavoisier szellemében – mutatott rá az előadó. Mint elmondta, Irinyi 1939-ben tért haza Magyarországra, s Budapesten megalapította az első magyar gyufagyárat, akkori nevén: gyújtófagyárat. Ez naponta félmillió szál gyufát állított elő. Ezt azonban nem nézte jó szemmel az osztrák konkurencia. Irinyi János részt vett az 1848-as forradalomban is, majd a szabadságharcban Kossuth Lajos őt bízta meg az ágyúöntés és a puskaporgyártás irányításával. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt, így csoda, hogy a szabadságharc bukása után „csupán” börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A debreceni István-gőzmalom igazgatója lett, és 20 évig a Kossuth utca 51. szám alatti, ma is álló épületben lakott. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen (mai Létavértes településrész). A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában.

Emlékét Debrecenben középiskola és utcanév is őrzi, Létavértesen pedig iskola- és utcanév, valamint kiállítóterem is.

Az érték a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról II. sz. mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Magyar Értéktárba.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=40&szakazon=4
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör https://www.facebook.com/Derecskei-J%C3%A1r%C3%A1si-Nemzeti-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%BCk%C3%B6r-105330061660170
3. https://www.facebook.com/letavertesirinyi/
4. https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/a-zajtalan-gyufa-feltalalojanak-emleke-elott-hajtottak-fejet-5403425/?fbclid=IwAR0jtv6T4DYfhYz0haNnXYrIq_q3LTCbIMlgRajVgAJPvnkbsPwBus1bV6I
5. https://www.letavertes.hu/CPage.aspx?key=537
6. http://www.hungarikum.hu/hu/irinyi-j%C3%A1nos-munk%C3%A1ss%C3%A1ga-%C3%A9s-zajtalan-%C3%A9s-robban%C3%A1smentes-gyufa
7. https://www.letavertes.hu/webdocs/Files/PortalDocMix/3dfdix0c.nul_Irinyi%20J%C3%A1nos%20-%C3%A9rt%C3%A9kt%C3%A1r.pdf
8. https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyufa
9. Balogh László: A szegedi gyufa másfél évszázada (magyar nyelven). magyargyufa.hu/ FAIPAR, LV. évfolyam 4. szám, 2007. december, 28-29. oldal. [2018. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
10. http://chemonet.hu/hun/eloado/kemia/gyufa.html

Vízi vágóhíd Létavértes (A nagylétai vízi vágóhíd)

A nemzeti érték megnevezése: Vízi vágóhíd Létavértes (A nagylétai vízi vágóhíd)
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Létavértesi Települési Értéktár-helyi érték
Szakterületi kategória: Ipari és műszaki megoldások

Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt: a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg.

Nagyléta községet a Kálló II. főfolyás, ismertebb nevén a Zimberi szelte át. 1904-ben téglaboltíves alapra, közvetlenül élővízfolyás fölé épült a község közvágóhídja, amelynek alapterülete hozzávetőlegesen 70 m2 (10,7 X 7,5 méter). Az építkezés módjának egyik oka nyilvánvalóan az lehetett, hogy a fenti okból a Monarchia idején a henteseknek és mészárosoknak szóló hivatalos ajánlás így szólt: "A közeállátás biztosítására vágóhíd víz fölé vagy víz mellé építtessék..." Ennek megfelelően épült a korábbi Nagylétán (ma Létavértes település része) a vízi vágóhíd, amely egészen 1978-ig folyamatosan működött. 1979-ben ideiglenes műemlék épületté, 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, és 1985 decemberétől pedig már kiállítóhely.

(A TIVIZIG és a Hajdú-Bihar megyei ÁNTSZ együttesen kezdeményezte a vágóhíd bezárását, mivel a bontásra kerülő állatokból a fölösleges anyagok közvetlenül az élővízbe folytak. Az akkori Létavértes Nagyközségi Közös Tanács ragaszkodott az épület fennmaradásához, de forrása nem volt a felújításra. A nagylétai születésű Fülöp Imre (a Hajdú-Bihar megyei Húsipari Vállalat akkori igazgatója) jelentős összeget biztosított az épület külső-belső felújítására, környezetének rendbetételére, illetve az ún. Zimberi folyó egy részének épület melletti elterelő szakasza kiépítésére.)

A létavértesi vízi vágóhíd az önkormányzat tulajdonában és kezelésében áll. Az összes belső berendezése, használati tárgyai a három generációra visszanyúlóan mészáros mesterséget folytató Tóth-család gyűjteménye. A vágóhíd ún, "elsődleges" szerepet töltött be a húsfeldolgozásban. Ez azt jelenti, hogy az állatok leölésére, kettéhasítására és kizsigerelésére volt engedélyük. A feldolgozás további folyamatai helyszínére innen szállították tovább a megtisztított, kivéreztetett, előkészített, kettévágott állatokat. Az épület belülről nagyon szépen karbantartott, tiszta, rendezett. Benne minden, a remek állapotban megmaradt fedélszék is eredeti. A gyűjteményben elhelyezett gépek, tárgyak eszközök és a dokumentumok nem részei a vágóhídnak (lásd elsődleges szerep), hanem a mészáros mesterség folytatásának bemutatására szolgálnak. Következő lépésben a külső falak felújítását tervezik, amelyek vakolata mállik, a falak vizesednek.

NYITVA TARTÁSA: A hét bármely napján látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
Időpont egyeztetése, bejelentkezés:
Email: valyinepapaiviola@gmail.com
Telefon: 52/376-345, 52/376-101

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. https://www.letavertes.hu/CPage.aspx?key=557
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://www.programturizmus.hu/partner-nagyletai-vizi-vagohid-letavertes.html
4. https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/5352
5. https://letavertes.kornyeke.hu/vizi-vagohid
6. https://letavertes.kornyeke.hu/vizi-vagohid
7. https://www.youtube.com/watch?v=E_ogkbLvXRQ
8. http://wikimapia.org/11828842/hu/V%C3%ADzi-v%C3%A1g%C3%B3h%C3%ADd
9. https://www.youtube.com/watch?v=j8Tr9EUjmqw
10. https://bagyinszki.eu/archives/461

A Nagylétai Görögkatolikus Templom ikonosztázionja

A nemzeti érték megnevezése: A Nagylétai Görögkatolikus Templom ikonosztázionja
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Létavértesi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

Létavértes főutcáján áll egy impozáns görögkatolikus templom, amelyet a helyiek kis templomnak is neveznek. A Nagylétai Görög katolikus Egyházközség filiájaként szolgáló templom az 1800-as évek elején betelepült rutén származású görögkatolikus részére épült. Az eklektikus stílusú templomot 1854. augusztus 15-én „Szűz Mária elhunyta és mennybemenetele” tiszteletére szentelték fel. Az istenház korábban a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, és hosszú évtizedekig ószlávul folyt az istentisztelet benne. A templom belső berendezésének egy részét Mandel Rudolf báró készíttette, a főoltár és a szószék Juhász Mihály máriapócsi műasztalos munkája. A faliképeket pedig Veress Géza debreceni festőművész festette. A Kossuth utcai görögkatolikus templomként is emlegetett templom gyönyörű ikonosztáza Kocsis Fülöp érsek-metropolita közvetítésével érkezett Hollandiából ajándékba, és immár nemzeti érték a Létavértesi Települési Értéktár helyi értékeinek szép sorát is gyarapítva. (Épület külső fotó: Tasi Zsolt)

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.letavertes.hu/CPage.aspx?key=518
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. http://nagyvofely.hu/letavertes-nagyleta/templomok
5. https://www.facebook.com/korosvidek/photos/a.247060802397916/1178027815967872/?type=3
6. http://www.hungarikum.hu/hu/content/l%C3%A9tav%C3%A9rtes-nagyl%C3%A9ta-g%C3%B6r%C3%B6gkatolikus-templom-ikonoszt%C3%A1zionja

A Nagylétai Görögkatolikus Templom ikonosztázionja

A nemzeti érték megnevezése: A Vértesi Református Szeretetház épületegyüttese
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Létavértesi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség, Épített környezet

A Létavértesi Települési Értéktár helyi értékeinek sorát gazdagító Lédig- kúriát klasszicizáló késő barokk stílusban a XVIII. század elején, más adatok szerint a végén építették. Tulajdonosa a XIX. század végén a debreceni Lédig család volt. Az államosítás után a tanács kapta meg az épületet. 1980-ban a Vértesi Református Egyház tulajdonába került. Itt alakították ki Kelet-Európa első kismamaházát, 1993-ban pedig egy anyaotthon került átadásra. 1998-tól a Vértesi Református Szeretetotthon működik benne. Egyedi történelmi múlttal rendelkező védett épület, a település meghatározó földesurának egykori kastélya. Egészen pontosan 1998. április 6-án kezdte meg működését a Vértesi Református Egyházközség Idősek Szeretetháza ebben a meseszép és védett műemléki környezetben, az ún. „Lédig kúriában”. Jelenleg 78 fő részére nyújt teljes körű bentlakásos ellátást. 2001-ben került sor először a Tiszántúli Református Egyházkerület és az Együttműködő Holland Alapítványok támogatásával az Idősek Otthona férőhelyeinek bővítésére, egy új épületrész felépítésével. A Gazdasági Minisztérium támogatásával a Széchenyi Terv keretein belül egy 10 apartman lakásos új épületrész készült el 2002. novemberi átadással. Ezt követően bővítés 2005-ben történt a Belügyminisztérium által kiírt pályázat támogatásával, amelynek hatására újabb 20 fő elhelyezése vált lehetővé. Az épületben lift üzemel. 2011-ben történt az utolsó bővítés. Pályázati forrásból sikerült 9 új férőhelyet kialakítani, amellyel elérte az intézmény a 78 férőhelyet.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.letavertes.hu/CPage.aspx?key=518
3. https://www.letavertes.hu/webdocs/Files/PortalDocMix/ol1qcgs2.h14_V%C3%A9rtesi%20Reform%C3%A1tus%20Szereteth%C3%A1z%20%C3%A9p%C3%BCletegy%C3%BCttese.pdf
4. https://vertesref.hu/?page_id=43
5. https://www.youtube.com/watch?v=Wp5VQZpIgZY

Rozsnyai Gyűjtemény

A nemzeti érték megnevezése: Rozsnyai Gyűjtemény
A nemzeti érték besorolási helye és szintjei: Létavértesi Települési Értéktár - helyi érték Hajdú-Bihar Megyei Értéktár - megyei érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség:

Az ezernél is több darabból álló kerámiagyűjtemény jelenleg az ország egyik legjelentősebb néprajzi magángyűjteménye. Ez a kollekció a Létavértesi Települési Értéktár helyi értéke és a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárnak is fontos eleme, tehát a magyar nemzeti értékpiramisban jelenleg legmagasabb szintként a megyei érték megtisztelő törvényi címet viseli. A magángyűjtemény a klasszicizáló stílusú Irinyi utcai Lédig-kúria műemléki környezetében található, ahol 1998 óta a református egyház szeretetháza működik. 2002-ben pályázati támogatással, hasonló stílusjegyekkel több kiegészítő apartmansor épült, és 2010-től ezek egyikén alagsorában nyertek elhelyezést a rendkívüli értékkel bíró műkincsek. A gyűjteményt a Rozsnyai család fiatal tagja, dr. Rozsnyai István gyógyszerész hozta létre, aki 2007-ben határozta el, hogy a Tiszántúl legnagyobb magán kerámia gyűjteményét látogatható múzeummá alakítja. Ehhez támogatást kapott a Vértesi Református Egyházközségtől, először egy kiállítóterem felajánlásával, majd az egyházközség egy uniós pályázat nyerteseként 63 000 000 forintból létrehozhatott egy XXI. századi követelményeknek is megfelelő kiállítóteret. A kétszintes múzeum épületben egy állandó és egy időszaki kiállítóhely található, műtárgyraktár, munkahelyiségek, valamint a gyűjtemény fogadótere és kávézója.
A műemléki környezethez tartozó múzeumépület összesen 320 m2 alapterületű, amelynek kétharmad része kiállítótér. Az épülethez egy 2400 m2-es udvar tartozik, mely kültéri múzeumi rendezvények helyszíne.

Állandó kiállítás: Dr. Rozsnyai István kerámiagyűjteménye, amely több mint 1000 db értékes népi kerámiából áll. A tárlat, amely a Kárpát-medence népi kerámia művészete címet viseli, vetekszik a Néprajzi Múzeum és a Déri Múzeum kerámiagyűjteményével. Különösen jelentős az erdélyi gyűjteményi egység. Reprezentatív darabjai láthatók az észak-erdélyi és a székely kerámiának, a zilahi és tordai központoknak, valamint a barcasági szász és a bánffyhunyadi magyar kályhásmesterségnek is. Az állandó kiállítás része a kalotaszegi tisztaszobai enteriőr, amely, a XIX-XX. század fordulójának hagyományos felszegi lakáskultúráját mutatja be, valamint a vértesi református gyülekezet tárgyi örökségét és vallásos hagyományait megjelenítő kiállítási egység.

A gyűjtemény egykori vezetője erről így írt: „Ennek törzsanyagát egy kisebb – festett bútorokból, kerámiákból, hímzett textilekből, viseleti elemekből, háztartási eszközökből álló – egység képezte, melyet még dr. Rozsnyai István apai nagyanyja, Máté Katalin állított össze a kalotaszegi Ketesden. E lokális jelentőségű együttest dr. Rozsnyai István az 1990-es évek közepén bővíteni kezdte. A fiatal gyűjtő figyelme egyre inkább a népi kerámiára irányult, gyűjtőterülete pedig a Kárpát-medence egészére kiterjedt. A lokális gyűjteményből így csakhamar országos jelentőségű tematikus kerámiagyűjtemény lett, amely jelenleg Magyarország egyik legjelentősebb néprajzi magángyűjteménye.”

Az állandó kerámia-kiállítás a Kárpát-medence hagyományos, népi fazekasságának legszebb termékeit mutatja be. A kiállítás földrajzi, területi tematikájú: minden tárolóban egy-egy fazekasközpont anyaga látható. Különösen értékesek a Kalotaszeget is ellátó zilahi és tordai központok edényei. Reprezentatív darabjai láthatók az észak-erdélyi és a székely kerámiáknak, valamint a barcasági szász és a bánffyhunyadi magyar kályhásmesterségnek is.

Az időszaki kiállító teremben évente 3-4 változatos tematikájú kiállítást rendeznek, ahova szeretettel látogatnak el a helyi és környező települések érdeklődői, diák csoportjai. Az intézmény megalapítása óta kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra, az élmény,- és múzeumpedagógiai foglalkozásokra, amelyek révén remélhetőleg a mai generációk tagjaiból érdeklődő, tájékozott, a kultúrára nyitott múzeumlátogató felnőtt válik.

A múzeum udvarán, az intézményhez szervesen kapcsolódik a 33 fő elszállásolására alkalmas Bihari Jurtatábor, ahol avarkori mintára készült hatszemélyes jurtákban és esztétikus közösségi tereken tölthető el a szabadidő, nyári tábor vagy több napos osztálykirándulás. 2011-ben a kulturális tárca működési engedélyt adott a gyűjteménynek, amely ekkor vette fel a Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény nevet. Az intézmény fenntartója a Vértesi Református Egyházközség.
Az intézmény hagyományőrző tevékenysége a pandémia körülményei között is megtalálta a lakossághoz vezető utat, mint például a játékos helytörténeti vetélkedő, betlehemi kocsikázás, vagy legutóbb a farsangi csinnadratta körmenet.

A Rozsnyai Gyűjtemény munkatársai ezt üzenik minden kedves érdeklődőnek:

"Intézményünk bemutatja népünk évszázados múltját, örömét, bánatát, humorát, életteli, színes világát megörökítő tárgyait, melyek nem csupán matériák, sokkal többek annál: nemzetünk igazi kultúrkincsei. A gyűjteményt szeretettel ajánljuk minden leendő és visszatérő látogató számára."

Fotók:
Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény-Kővári Krisztián
rozsnyaigyujtemeny.hu

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.letavertes.hu/CPage.aspx?key=518
3. A Rozsnyai Gyűjtemény több mint helyi érték (HAON)
4. https://www.letavertes.hu/CPage.aspx?key=536
5. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
6. https://www.letavertes.hu/webdocs/Files/PortalDocMix/2xdzgbmq.4nj_Rozsnyai%20I%20Muze%C3%A1lis%20Gy%C5%B1jtem%C3%A9ny.pdf
7. https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=60&szakazon=5
8. https://rozsnyaigyujtemeny.hu/
9. https://maps123.net/en/HU/rozsnyai-istvan-muzealis-gyjtemeny-es-jurtatabor-p58245
10. https://www.youtube.com/watch?v=Z7f2zLMcw8A





“Bizalom-tisztesség-hozzáértés”
"A közösség formálja az értéket, az érték a közösséget, mellyel létrejön a közösségmegtartó érték, az értékmegtartó közösség."