A nemzeti érték megnevezése: Határ-és dűlőnevek
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban. Sáránd Hajdú-Bihar megye középső részén fekszik, a Debreceni Erdőspuszták szomszédságában. A község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolat jó, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széles körű kapcsolatot. A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.
Sápi Józsefné, a Sárándi Települési Értéktár Bizottság elnöke szerint: "A földrajzi elnevezések, határ-és dűlőnevek esetében a régi könyvek, térképek, egyházi és közigazgatási nyilvántartások igazíthatnak el. Én az iskolában kezdtem a kutatást, a régi naplóbejegyzések is sok mindenről árulkodnak."
Ez a törekvés azért is dicséretes, mert a község neveiről még senki sem értekezett, így tehát ez az első olyan kísérlet, amely megpróbálja rendszerezni és összegezni a helységben használatos földrajzi névadási metodikát. Az adatközlők természetesen kivétel nélkül sárándiak voltak, akik fiatal korukban jobbára földművelésből éltek, és részben ma is mezőgazdasággal foglalkoznak. Közléseikből pedig meglehetősen jól rekonstruálható az 1920-as évektől napjainkig alakuló határ-és dűlőnevek rendszere. A szakmai gyűjtőmunka során a legnagyobb segítséget mégis a falu úrbérileg rendezett határainak 1866-ban keletkezett térképe jelentette. Így joggal elmondható, hogy a mellékletben összegyűjtött földrajzi nevek listájának meghatározó része a XIX. századból származtatható.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. http://epa.uz.ua/01300/01306/00130/pdf/EPA01306_szin_2014_4_46-47.pdf
A nemzeti érték megnevezése: Utcafronti kerítésvonalba épített kukoricagóré
A nemzeti érték besorolási helye és szintje:Sárándi Települési Értéktár-helyi érték
Szakterületi kategória: Épített környezet
Hazánk több vidékén is elterjedt népi építészeti megoldás a kukorica termesztéssel foglalkozó parasztság körében. Sárándon is jellegzetes, így a helyi értéktárba történő besorolás által már hivatalosan is nemzeti értékként tartjuk számon. Az építménytípus egyébként a Kárpát-medence kukoricatermesztő vidékein mindenhol megtalálható, és a magyar nyelvterület egyes részein 'kas' vagy 'kotárka' néven is ismerik. A góré-típusú építmények a mediterrán országokban már az ókor folyamán megjelentek, a Kárpát-medencében pedig egyértelműen a kukorica elterjedésével egyidőben váltak igazán ismertté és használatosság, habár néhány forrás már korábban is említi őket. Megépítésük és használatuk a XX. század elején a szegényparasztság kivételével minden agrárgazdálkodó rétegben elterjedt. A góré vázat az erős, teherbíró gerendázat alkotja, a tárolóteret pedig fonott vagy lécezett fal határolja. Magyarország keleti területein igen gyakran láthatók az utcafronti tégla kerítéssel egybeépített félig lécből, félig téglából álló kukoricagórék. Az ilyen építmények padlózata nem érintkezik a talajjal, így a benne tárolt termény gombásodását megakadályozták. A góré fedett tetejének anyaga tájegységenként változó, korábban nád és zsindely, míg a XX. században inkább a cseréptető terjedt el. Az alföldi tanyavilágban a górékat beépítették az udvar egyéb gazdasági célú építményeibe, így fala egyben ólak kerítését vagy kocsiszín falát is képezhette. Az építmény a Kárpát-medencében rendszerint téglalap alaprajzú volt, de ismeretes néhány kerek alaprajzú tároló is. A tárolóhelyiség bejárata a rövidebb oldalon kapott helyet.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. http://www.hungarikum.hu/sites/default/files/telepulesi_t%C3%A1jegys%C3%A9gi_ertektar_16m%C3%A1jus05.pdf
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://www.sarand.hu/
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
5. https://e-nyelv.hu/2020-08-17/140-kukorica-es-egyeb-gorek/
6. https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-674.html
A nemzeti érték megnevezése: Táplálkozási szokások Sárándon
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár-helyi érték
Szakterületi kategória: Agrár-és élemiszergazdaság kategória
A táplálkozási szokások - csakúgy, mint minden településen - Sárándon is szerves részét képezik a település karakterisztikájának, és az értékmentők úgy döntöttek, hogy ezt a helyi értéktárban is megjelenítik mindezt, amire a hungarikum törvény lehetőséget is ad, hiszen a helyi táplálkozási szokások egyúttal helytörténeti és néprajzi adalékként is szolgálnak. A főtt tészták "királynője" például egyben a falu névadó étele nem más, mint az ún. "gombóta". Ezt a tésztaféleséget ugyanis annyira nagyon kedvelték és oly gyakran főzték Sárándon, hogy a környékbeli emberek már csak úgy emlegették a sárándiakat, hogy a "gombótások". Nagyon egyszerűen és könnyen elkészíthető, ráadásul rendkívül ízletes és tápláló egytálételről van szó. Elkészítése kevés időt vesz igénybe:sóval, tojással, pici vízzel nagyon kemény tésztát gyúrunk, ezt tészta reszelőn lereszeljük, majd sós vízben megfőzzük. Pirosra sütjük a hozzá járó, apróra kockázott sós szalonnát, zsírját pedig a gombótára locsoljuk, majd megsózzuk, borsozzuk, és a tetejére rakjuk a ropogós tepertőt. Ezt az ételt a sárándi hagyományok szerint tálból esszük. Habár más tájegységeken más néven is ismeretes az étel (Szabolcsban pl. "nyögőnek" nevezik a laktatós ereje miatt), mégis olyan szervesen összeforrott Sáránd nevével, hogy még egy történet és abból egy szólás is született erről:
Egyszer egy asszony gombótát vitt ebédre a mezőn dolgozó férjének. Kiért időben, de a férje 'a hosszú főd' túlsó végén szántott, neki meg nem volt ideje megvárni. Gondolt egyet, és az ételest kikötötte a gémeskút lábához, hogy a kutya el ne vigye. Részben jött be csak a számítása, mert ha az ételest nem is, de a benne lévő, ízletes gombótát megette a kutya. Így azóta ezen a vidéken arra az emberre, akinek a szándéka falsul sül el, csak azt mondják:
"Úgy járt, mint a sárándi asszony a gombótával!"
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.sarand.hu/
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
4. http://www.hejszakacsok.hu/cikkek/-strong--em-gomb-ta--em---strong-_4809.html
5. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
A nemzeti érték megnevezése: Bihari szűrrátét és rátétes cifraszűr
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
A bihari rátétes cifraszűr sajátosan magyar viseleti darab, amely erre a tájegységre és így Sárándra jellemző, mégpedig színe, formája, mintájának elrendezése és viselésének hagyománya miatt. Az applikálás, egy más színű díszítőanyag felvarrása a textilre, igen ősi technika. A bihari szűrök e technikával ékesített darabjait applikált, posztóvirágos vagy posztómetszett virágos névvel illették. Fő díszítőmotívum a szegfű, amelyek a hullámosan emelkedő szár mellett helyezkednek el. Jellemzőjük, hogy minden posztószegfű alsó részén találunk kehely levélkét. A virágok közeit gyakran szabálytalan, többnyire trapéz alakú levelek töltik ki, amelyek a külső oldalon csipkézettek (cakkosak).
A szűrszabó a díszítmények levarrása után egy kis csipkéző ollóval kimetszi a minták közötti részeket. A gallér motívumait gyakran dohánylevélformába elrendezve találjuk: kis szimmetrikus csokrok, bokorvirágok, aszimmetrikusan hajló, vastagított töltött szárral. A rátétek alá piros vagy zöld színű alátétet helyeztek be, ezt nevezzük alárakásnak. A bihari rátétes (applikált) cifraszűr, amely posztó vagy filc rátétes díszítési technikával készült. Kialakulását tekintve szűrtípusok között a legkésőbbi változat.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.sarand.hu/
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
4. http://www.hejszakacsok.hu/cikkek/-strong--em-gomb-ta--em---strong-_4809.html
5. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
A nemzeti érték megnevezése:Aranykönyv. A sárándi leventék krónikája.
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
A 99 oldalas Aranykönyv a Sárándi Levente Egyesület 1925. február 24-én történt megalakulásával kezdődik, és folyamatos információkkal szolgál annak 1943. július 1-ig tartó működéséről.
A könyvet teljesen ép állapotban őrizte meg egy helybeli család, gyakran kockáztatva ezzel a családtagok életét is. Hiteles, pótolhatatlan helytörténeti és kordokumentum, ezért méltán kapott helyet a helyi értékek sorában is.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.sarand.hu/
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
4. http://www.hejszakacsok.hu/cikkek/-strong--em-gomb-ta--em---strong-_4809.html
5. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
6. https://www.sarand.hu/sites/default/files/kepek/sarandi_kopogtato_2015_01.pd7
7. http://hungarikum.hu/en/content/aranyk%C3%B6nyv-s%C3%A1r%C3%A1ndi-levent%C3%A9k-kr%C3%B3nik%C3%A1ja
8. http://tradicio.weebly.com/diacutejaacutetadoacute-2015v-9.html
A nemzeti érték megnevezése: Holló László életpályája
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
Holló László Sáránd máig nagy tiszteletnek örvendő lelkipásztora volt, aki döntő módon segítette, meghatározta sok sárándi ember életének alakulását. Elhivatottsága, hitbéli alázata és emberi tartása napjainkig példaértékű mindenki számára, ezért életpályája a helyi, ezáltal nemzeti értékek közé is méltó besorolást nyert. Nem összetévesztendő az azonos nevű, Kossuth-díjas festőművésszel, hiszen ők ugyan azonos néven, de eltérő életterületen alkottak maradandó, az utókor emlékezetében megőrzésre érdemes értékes, de más karakterű életművet.
SÁRÁNDI KOPOGTATÓ2
2015. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján Sáránd Község Önkormányzata "Posztumusz Díszpolgári címet" adományozott Holló László tiszteletes úrnak.
A negyedévente megjelenő Sárándi Kopogtató "Idősek vallomásai..." című rovatában id. Nagy Ernő helyi lakos emlékezett Holló Lászlóra, segítve nekünk, az utókornak is méltó és hiteles képet őrizni róla:
"Nagyon örült az egész falu, amikor Nagy Lajos tiszteletes úr halála után lelkészi szolgálatra a falu szülötte, Holló László jelentkezett. Jól ismertük, hiszen itt született Sárándon lelkész család gyermekeként, de sajnos az édesapa korai halála miatt az elárvult családnak el kellett mennie a faluból. Néha hallottunk híreket a családról, tudtuk, hogy a Holló lányokból tanítónő lett, László fiú pedig a Teológián tanul. Mikor aztán megüresedett a parókia, boldogan fogadtuk a falunk szülöttét a 25 évig Sárándon szolgáló Nagy Lajos tiszteletes helyére. 1950 karácsonya volt. Holló László személye 1956-ban, a forradalom napjaiban vésődött be minden sárándi szívébe, akár hívő volt, akár nem. Amikor kitört a forradalom, mindenki a rádiót hallgatta, figyeltük a pesti eseményeket. Nagy felszabadulás volt az emberekben. Volt, aki örült, lelkesedett, volt, aki az évek során elszenvedett bántások, megaláztatások, sanyargatások miatt bosszút forralt, első felindultságában indult volna a rendszer helyi vezetői ellen. A tiszteletes úr érezte, hogy ebből baj lesz. Mi történik, ha egymásnak esnek az emberek? A forradalom kitörésének másnapján, délelőtt összehívta az embereket a Templom-dombra - így hívtuk a templom előtti teret, ahol most a gyülekezeti terem áll. És onnantól kezdve minden áldott nap összehívta a falu népét, hogy beszéljen az emberekhez, hogy csillapítsa őket, a lelkükre beszéljen. És a Templom-domb mindig zsúfolásig telve volt, jött mindenki, aki tehette, mert itt együtt voltak, megbeszélték a híreket, kérdezhették a tiszteletes urat. Ennek köszönhető, hogy Sárándon nem folyt vér, nem bántottak senkit. Megmentette a falut, és nem csak azokat, akiket sokan gyűlöltek, hanem azokat is, akiket a forradalom leverése után állítottak volna elő. S bizony azokban a napokban, a padlás seprések idején, amikor a családoktól elszedték sokszor az utolsó zsák búzát is, egy teherautónyi adományt sikerült összegyűjteni a Pesten harcolóknak. Ezt Holló tiszteletes úr kísérte fel Budapestre. A forradalom leverése után azonban ahelyett, hogy megköszönték volna neki a helytállást, elhelyezték Pocsajban. A falu egy emberként állt ki mellette, naponta gyűlt össze a falu népe a parókián, követelve, hogy ne vigyék el a papjukat, - minden hiábavaló volt. Azt mondják, még a kommunista vezetők is próbáltak közbenjárni az érdekében.
Ilyen ember volt Holló László tiszteletes úr."
Átirat: Kocsi Erika történész
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.sarand.hu/
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
4. http://www.hejszakacsok.hu/cikkek/-strong--em-gomb-ta--em---strong-_4809.html
5. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
6. https://www.sarand.hu/sites/default/files/kepek/sarandi_kopogtato_2015_02.pdf
7. https://www.sarand.hu/sites/default/files/kepek/sarandi_kopogtato_2015_01.pdf
A nemzeti érték megnevezése: Gémeskút, csordakút
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
A helyi érték kapcsán bővebb tájékoztatást kértünk ki, amelyet beérkezése után, megjelenítünk.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.sarand.hu/
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
4. http://www.hejszakacsok.hu/cikkek/-strong--em-gomb-ta--em---strong-_4809.html
5. https://www.sarand.hu/sites/default/files/kepek/sarandi_kopogtato_2015_02.pdf
6. https://www.sarand.hu/sites/default/files/kepek/sarandi_kopogtato_2015_01.pdf
A nemzeti érték megnevezése: Sárándi Férfi Dalárda
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Sárándi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
A Sárándi Hagyományőrző Egyesület keretein belül működő Sárándi Férfi Dalárda 2010-ben alakult, azzal a céllal, hogy elsősorban szűkebb néprajzi régiónk, a Hajdúság, Bihar, a Nyírség és a Hortobágy népdalkincsét megőrizze, és az újabb generációknak átadja. Már kezdetben célul tűzte ki, hogy ötévenként egy hanghordozó CD-t jelentet meg, - ezzel is népszerűsítve tevékenységét -, illetve beteljesíti nemes küldetését: örökül hagyni az utókor számára gyönyörű népdalainkat. Ennek első produktuma volt 2015-ben a ,,Ha kimegyek a sárándi dülőbe” című CD kiadása, amit Sáránd község és a Sárándi Hagyományőrző Egyesület önerőből valósított meg. A Csoóri Sándor Alap és az EMI segítségével 2020-ban sikerült megjelentetni második CD-jüket is ,,A Sárándi bíró kapujába” címmel. A támogatásnak köszönhetően teljes egészében a megnyert összegből tudták fedezni a CD munkálatait, a lemez zenei szerkesztőjének és szakmai vezetőjének tiszteletdíját, a demoanyag készítésének költségeit (stúdió bérleti díj, keverés, hangtechnikus díja, zenei közreműködés stb.) valamint az 1000 db hanghordozó kiadását (sokszorosítás, nyomdai munkák). A pályázat jelentős segítséget jelentett, hiszen egy alig több mint 2000 lelkes faluról van szó. A támogatásból beszerzésre került egy db mikrofon állvánnyal, amit már a felvételek során is tudtunk használni. A tárogató beszerzése pedig jövőbeli terveikhez illeszkedik. A támogatásnak köszönhetően létrejött egy kilenc összeállítást tartalmazó zenei anyag, mely egyrészt promóciós célt szolgál, másrészt igen értékes népzenei anyagot tartalmaz. Szűkebb régiónk népdalain kívül két hazafias összeállítás is helyet kapott Trianon 100. évfordulójára emlékezve. Az 1000 darab CD biztosíték arra, hogy hosszú időre el vagyunk látva Sárándot, a Sárándi Hagyományőrző Egyesületet, valamint a Sárándi Férfi Dalárdát népszerűsítő kiadvánnyal. Ezen az igényes, szép megjelenésű lemezen természetesen kiemelt helyen szerepel a Csoóri Sándor Alap és az EMI is támogatóként. A megvalósítás folyamán kitűzött céljaiktól nem kellett eltérniük. A támogatásnak köszönhetően minden elképzeléseiket teljes egészében sikerült megvalósítani. Fontos eredménynek tekintik továbbá, hogy a hanghordozóra felvett összeállítások zenei kísérete a lehető legautentikusabb formában került feljátszásra, figyelembe véve az adott tájegységek jellemző zenekari megnyilvánulásait. Így a számok zömét két hegedű, brácsa, nagybőgő és cimbalom kíséri a Szeredás Népzenei Együttes tolmácsolásában.
Mivel településük néprajzi hármashatár, a Hajdúság és a Hortobágy dalain kívül, szívesen válogatnak a Kis-Sárrét a Nyírség valamint a Bihari régió vokális és hangszeres népzenei örökségéből is. Az elmúlt években szülőfalujukon kívül számos rendezvényen léptek fel, öregbítve ezzel településük hírnevét. Az első komolyabb sikerüket 2012-ben a Debrecenben megrendezett VI. Katonadalok Fesztiválján érték el, ahol a csoport külön dicséretben és elismerésben részesült.Ezt követte a X. Vass Lajos Kárpát-medencei Népzenei Verseny, ahol 2014- ben a döntőig jutottak, és Kiemelt Nívódíjat, valamint Különdíjat hoztak el. 2016-ban a KÓTA országos minősítésén Aranypáva díjat nyerték el, 2017-ben pedig egy meghívásos verseny győzteseként az Aranypáva Nagydíj büszke tulajdonosai lettek. A csoport vezetői Gyönyörű Zsigmond és Kálmán Péter ,,Cucás”.Mostani műsorukban I. világháborús katona dalokat adnak elő Szatmárból, valamint saját tájegységük anyagából hortobágyi pásztordalokat hallhatnak.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.sarand.hu/
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1r%C3%A1nd
4. https://www.facebook.com/watch/?v=409967233334017
5. https://www.facebook.com/watch/?v=672136023140466
6. https://www.facebook.com/watch/?v=650090962052784
7. https://www.sarand.hu/kozossegek/sarandi-hagyomanyorzo-egyesulet
8. https://www.youtube.com/watch?v=PlMhMtmaojE
9. https://haon.hu/hajdu-bihari-naplo/dijak-ismerik-el-es-hanganyag-orzi-a-sarandi-ferfi-dalarda-munkajat-5471234/
