A nemzeti érték megnevezése: Rongyos fickó
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Mikepércsi Települési Értáktár
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
Mikepércs község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban található település. Elsődleges értéke a falusias környezete. A falu egyedülálló természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdőspuszták határán. Mikepércset ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. A község természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.Különleges nevének eredete kapcsán: Pesty Frigyes 1864-ben írt munkájában Mike vagy Kispércs néven említette, s szerinte nevét hajdani Mike és Pércsi nevű birtokosairól nyerte. A Mike név eredetét onnan magyarázza, „hogy e helység valaha görög kolónia lehetett, s minthogy igen kicsi helység volt, így ragadt rá a kis elnevezés, mely görög szó és amely kicsit jelent. A környék az 1800-as évek közepén még általánosan Kis Pércsnek, míg a régi iratok Mike Pércsnek írták”.
Helyi népi étel jellegű különlegessége a helyi, ezáltal nemzeti értékként tisztelt ún. Rongyos fickó. E régi paraszti étel házilag gyúrt, nyújtott tészta, amit zsírral, borssal lekentek, felcsavartak, majd sütőben sütötték aranysárgára. Amikor el akarták fogyasztani kb. 5 cm-es darabokra tördelték, leforrázták sós vízzel, és túrót szórtak rá. Sós leves betét- tésztájaként is használták a lebbencs helyett. A fiatalok már nem ismerik ezeket a jellegzetes falusi ételeket, amelyek laktatósak, ízletesek voltak.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. http://www.mikepercs.hu/
2. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikep%C3%A9rcs
4. http://www.mikepercs.hu/rongyos-ficko
5. http://old.mikepercs.hu/hu/telepules/mikepercsi_telepulesi_ertektar/rongyos_ficko
6. http://hungarikum.hu/hu/content/rongyos-fick%C3%B3
7. https://www.facebook.com/watch/?v=663294477857734
A nemzeti érték megnevezése: Református Templom
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Mikepércsi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség, Épített környezet
Mint minden település számára, Mikepércs számára is helyi, ezáltal nemzeti érték szinten megbecsült kulturális örökség a Református Templom. Az első egyházmegyei adat szerint 1763-ban már kőtemplom állott a mai templom helyén, illetve annak közelében. Egy kisebb domb tetejére egy homlokzatú torony templomként épült meg az új templom 1793-ban téglából, mészhabarccsal "összerakatva" . Építését 1791-ben kezdték meg, tehát két év alatt épült fel a tornyával együtt, amelynek "kőrakása tíz öl". Óra is készült hozzá. Harangja másfél mázsát nyomott, a felirata szerint Lang Móric műhelyében öntötték Váradon 1718-ban, a "Mike Pércsi Reformata Szent Ekklésia maga költségén". A 9X20 méteres, téglalap alaprajzú templomot eredetileg sík famennyezet fedte, amelyet az 1821. évi renováláskor vakoltak be meszes habarccsal. A keleti oldalán magasodó harangtorony karcsú, négy fiatornyos, zsindely borítású sisakját vélhetőleg erdélyi ácsmesterek készítették a kalotaszegi építmények stílusában. Csak ott és a Felső-Tisza-vidéken találhatunk a mikepércsi toronyhoz méltó társakat. A templom megjelenése tehát határozottan erdélyi hatást sugall, melyhez hasonlót csak Fehérgyarmaton lehet találni.
A szép egy homlokzatú tornyos református templomot egyedivé teszi, a fent említett, sudár, fazsindelyes, négy fiatornyos fatorony. Az Alföldön jellegzetes egyhajós, síkmennyezetű, oldalbejárós toldalékkal kialakított templom előtt kétemeletes, négyszögű torony áll. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A torony háromszintes, három négyzetes toronytestből és négy fiatoronyból áll. A sisakokat és a fiatornyokat egy-egy gömbdísz koronázza. A toronysisak az erdélyi református fatemplomok hatását tükrözi. A Tiszántúlon az egyetlen ilyen templom, Erdélyben találhatók hasonmásai. A XX. században kétszer is felújították. 1968-ban átépítették és újrazsindelyezték. A későbbi műemléki helyreállítás során visszaállították az eredeti tűzőrfigyelő körüljárót.
Felújításának évei: 1821, 1968, 1980, 2002
A templom bejelentkezéssel látogatható is. Címe: 4271 Mikepércs, Templomzug utca 1., Telefon: 52/398-155
Kapcsolódó információk: Magának a mikepércsi református egyháznak a története a magyarországi reformáció korai időszakára nyúlik vissza. 1570-ből származik a gyülekezetre vonatkozó első adat. 1605-ben Bocskai 75 hajdú családot hozott az eredendően szláv telepítésű községbe és ezzel nem csak a magyar lakosság, hanem a református egyháztagok száma is jelentősen gyarapodott. A gyülekezet folyamatos fennállására a XVII. században a lelkészrendelések utalnak, amelyről 1662, 1666, 1668, 1690-ből van tudomásunk. 1686-ban a források a lelkész mellett működő professzorról is említést tesznek, ami azt mutatja, hogy az iskolában latint is tanítottak. 1693-ban a parókiális kúria a hozzátartozó kerttel az egyház örök tulajdonába került.
A XVIII. század első harmadában, az 1730-as évek táján a nagyváradi káptalan igyekezett a gyülekezet működését akadályozni, de eredmény nélkül. Az egyház nem csak hogy változatlanul fennmaradt, papjait 1754 óta az anyakönyvek alapján ismerjük, hanem felszereltségét tekintve is a jobb helyzetben lévő gyülekezetek közé tartozott, erre enged következtetni az 1763-as egyházlátogatás alkalmával összeírt felszerelési tárgyak lajstroma. Ez megemlékezik egy 1717-ben készült ón tányérról, 1741-ből származó arany- és ezüst pohárról és ugyancsak ebből az évből Árva Bethlen Kata ezüst tányér adományáról több nemesfémmel és selyemmel hímzett úrasztali kendő és abrosz társaságában.
A ma álló templomot az emlékkel foglalkozó két alapvető publikáció, Kováts J. István református templomról szóló nagy monográfiája és Szőlősi Gyula szerkesztésében megjelent, Hajdú-Bihar megye műemlékeit bemutató kötet azonosnak tartja e régi és tehetős gyülekezet első templomával. Kováts J. feltételezi, hogy korábban más felekezet használatában volt, utóbbi pedig XVI. századi eredetűnek véli.
A fényképeket készítette: Solymosi Gábor, Farsang Péter, Veres Csongor, Székely Levente
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. http://www.mikepercs.hu/mikepercsi-telepulesi-ertektar
3. http://www.mikepercs.hu/reformatus-templom
4. http://www.mikepercs.hu/reformatus-egyhaz
5. http://www.kitervezte.hu/epuletek/vallas/reformatus-templom-mikepercs
6. https://www.youtube.com/watch?v=kBhJGdjN2BY
7. https://www.facebook.com/mikepercsireformatusokelapja/
8. http://nagyvofely.hu/mikepercs/templomok
9. https://www.google.com/maps/uv?pb=!1s0x4747052f0b627e61%3A0x5ac0ebc0c6c1f950!3m1!7e115!4shttps%3A%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2Fp%2FAF1QipOIrDbV1tmgsvBYKuQUudyc7P1R7SqtIm6_1_nb%3Dw354-h238-n-k-no!5sMikep%C3%A9rcs%20reform%C3%A1tus%20templom%20-%20Google-keres%C3%A9s!15sCgIgAQ&imagekey=!1e10!2sAF1QipOIrDbV1tmgsvBYKuQUudyc7P1R7SqtIm6_1_nb&hl=hu
A nemzeti érték megnevezése: Mikepércsi Úri hímzés
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Mikepércsi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
A mikepércsi református gyülekezet tulajdonában található két darab Úri hímzés, amelyek az 1757-es, és az 1763-as években készültek. Ezeket a rendkívül értékes mintákat P. Szalay Emőke jelentette meg az Úri hímzések Hajdú-Biharban című kiadványában. A terítőket 2005- ben fedezte fel Kormányos Lászlóné, mikepércsi hímző- viseletvarró, népi iparművész, a Mikepércsi Hímzőkör vezetője, és szakkörösei segítségével elevenítették fel. Először a fehér és ezüst fonallal kivarrt terítőt, aztán az arany fonallal készítettet dolgozták fel. Később a Református Templomba és a Gyülekezeti Házba készítettek terítőket,drapériákat, kehely és kenyér takarókat.A mikepércsi úri hímzés egyik darabja, az 1763-ra datálva patyolat alapanyagra, arany fonallal hímezve készült. Mintái ananász, tulipán, középen köralakban felírat található:
„1757 Pap János és Vértesi Ersok asszonyok készítette a kis Pércsi Reformata Szent Ekklézia számára”.
A másik terítő szintén patyolat alapanyagra varrva 1757-re datálva ezüst és fehér fonallal hímezve készült. Akantus levél és virág minta látható rajtuk. Az ebből feldolgozásra kerülő textíliák tovább éltetik és az itt élő emberekkel megismertetik ezeket az értékeket.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
3. http://www.mikepercs.hu/mikepercsi-uri-himzes
4. http://www.hungarikum.hu/hu/content/mikep%C3%A9rcsi-%C3%BAri-h%C3%ADmz%C3%A9s
5. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mikep%C3%A9rcsi_%C3%9Ari_H%C3%ADmz%C3%A9s.jpg
6. https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/reneszanszat-eli-a-nepmuveszet-4898836/
7. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mikep%C3%A9rcsi_uri_h%C3%ADmz%C3%A9s.jpg
8. https://mikepercs.smartonkormanyzat.hu/mikepercsi-himzokor
9. https://www.youtube.com/watch?v=YzxqRWs6rhQ
10. https://hajdupress.hu/cikk/ez-jo-debrecen-es-hajdu-bihar-ertekei-bemutatkozna
A nemzeti érték megnevezése: Mikepércsi csárdás
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Mikepércsi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség
Kulturális örökségünk ékköve a Béres András néprajzkutató által lejegyzett, lakodalmakban megfigyelt, Miikepércs táncosaihoz köthetően egyedi elemeket hordozó tánc. A Mikepércsi csárdást a Debreceni Népi Együttes mutatta be világszerte a nagyközönségnek. A tánc felelevenítéséről a mikepércsi Művészeti Iskola néptánc tanszakán gondoskodnak, azt mind a mai napig gyermek és felnőtt néptánc csoportjaik is tanulják, táncolják. 2009. augusztus 15- én a Mikepércsi Falunapon, a megye számos településéről érkeztek profi és amatőr táncosok, akik elsajátították ezt a jellegzetes, szép koreográfiát. 322 fő járta egyszerre Guinness Rekord kísérlet céljából, végül magyar rekordot állított fel a település ezzel a kivételes produkcióval. Az elültetett mag így újra gyökeret vert, és azóta is virágzik. A mikepércsi hagyományt a fiatalok ma is őrzik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2010. június 19-én, a Csárdás Napján tartott Guinnes-rekord kísérlet, amikor is megdöntötték a világon a legtöbben egyszerre csárdásozók létszámát, hiszen Baján a Szentháromság téren 1597-en táncoltak egyszerre. Mikepércs egyedi tánca, mely már országosan is elismert, nemzeti örökségünk részévé is válhat.
A Mikepércsi csárdás az országszerte ismert Debreceni Népi Együttes műsorának igen kedvelt, Debrecenben és környékén nagy népszerűségnek örvendő tánca volt. A Debreceni Népi Együttes egyik vezetője - dr. Béres András - a tánc koreográfiáját saját gyűjtése alapján, a tánccsoport lelkes fiataljainak közreműködésével készítette el. Dr. Béres András gyűjtő munkájának köszönhetően maradt fenn ez az igen jellegzetes, szép tánc.
Amikor a Debreceni Népi Együttes Mikepércsen bemutatta a Mikepércsi csárdást, a falu nagy lelkesedéssel, örömmel fogadta azt. A csárdás feldolgozását az összeállításban magukénak érzik, s azok az öregek, akik emlékeznek még a régi csárdásra, azt állítják, hogy a Mikepércsi csárdásban sikerült megtalálni a régi bálok hangulatát.A lejegyzések segítségére filmeket készítettek, hogy pontról pontra megfigyelhessék a lépéseket és ezek leírásával, lerajzolásával, lehetőséget teremtsenek arra, hogy a jövő nemzedéke is megtanulhassa, megismerhesse a táncot. Az együttes nemcsak a színpadon járta a Mikepércsi csárdást, hanem mulatsági táncai közzé is betette. Ezt a mikepércsi hagyományt a fiatalok ma is őrzik. A Kocsi Erika történész áldozatos értékfeltáró munkájának köszönhetően immár nemzeti értékként (helyi és megyei érték) is elismert Debreceni Népi Együttes által előadott eredeti tánc, a mikepércsi csárdás hangulatát lakodalomban sikerült megfigyelnie dr. Béres Andrásnak. A tánc kétlépéses csárdással kezdődött. Egy darabig egy helyben mozogtak a táncosok, jobbra, balra ingatták testüket. A táncos erősen jobbra billentette párja derekát, tulajdonképpen ekkor kezdődött el a tánc. A kétlépésest mindig egynegyed-fordulatokkal járták, ahogy a hely engedte egylépéses csárdást jártak, ami lényegében azonos a kétlépéses csárdással. Jobbra és balra egyet-egyet léptek. Régen úgy járták, hogy közben mindig elfordultak. Ezután újból kétlépéses csárdás következett, ahogy a hely engedte. Felső testüket derékból lendületesen mozgatták. Innen vágtak át a táncosok félfordulósba. A férfi lábával mindig hátul, a nő elől keresztezett. A második lépés végén jobbra fordulnak balláb, ha balra fordulnak jobb láb lendülete zárja a lépést. A nagy hely lehetővé teszi a bővebb mozgást, hiszen ennek a táncnak az egyik jellegzetessége a tér teljes mértékű kihasználása. A hely adta lehetőség szerint hol erőteljesebben, hol kisebb lendülettel járták. A páros forgást jobbra is, balra is megcsinálhatják tetszőlegesen, ahogy éppen a hangulat diktálja. Ha nem tudtak teljesen körülfordulni, akkor helyette félfordulóst jártak, melynek több változata is ismert. A szökő lépésnél, ha hátrafelé csinálják, kissé hátra kell dőlni. Ez a hátravágás. Amikor előre lép a táncos, akkor kissé előre hajol. Úgy is lehet csinálni, hogy miközben a legény a leány derekát fogja, előre mennek ezzel a lépéssel, és párosan is fordulhatnak. Kedvenc tánclépések közé tartozik még az oldalra perdítés, amit erőteljesen használnak a csárdás járásakor. Mielőtt a táncos maga elé fordítaná partnerét, előbb jobb oldaláról bal, majd bal oldaláról jobb oldalára fordítja partnerét. Nagy jellegzetességei ennek a táncnak az ugró és szökkenő lépések. Ezeket a lépéseket hátravágás követi, amely kieresztett kézzel történik, ekkor a táncos hirtelen mozdulattal rántja magához párját, s forgással zárja le a lépések sorát. Az ugrósban ezek a figurák mind sorra megismétlődnek. Ha nagyon gyors a zene, akkor a dobbantós következik. Ezt páros fogással, paraszt-ugróssal vegyesen hosszabb ideig járnak.
A Mikepércsi csárdás lépései:
I. Egylépéses csárdás, ami talán mindenki számára ismert. Jobb lábbal egyet rugózva kis lépéssel oldalt lépünk. Jobb lábon egyet rugózva a ballábat kifelé forgatott térddel talpon a jobb mellé tesszük. Ismétlés az ellenkező irányba, az ellenkező lábbal. A motívumot járták úgy is, hogy egynegyedet balra, az ismétlésnél egynegyedet jobbra forogtak. Járták úgy is, hogy a zárásnál a bal lábat féltalpon a jobb mellé és derékkal keveset balra dűlnek.
II. Kétlépéses csárdás, ez sem áll távol az emberektől, hiszen nagyon ismert tánc. Jobb lábbal, kis lépéssel egyet rugózva jobbra lépünk, majd bal lábbal egyet rugózva a jobb mellé lépünk, jobb lábbal igen kis lépéssel jobbra lépünk, (ezzel a három lépéssel egynegyedet forognak balra) a jobb lábon egyet rugózva a ballábat kifelé fogatott térddel talpon a jobb mellé tesszük. Ismétlés, ellenkező lábbal. Járhatjuk a motívumot úgy is, hogy a zárásnál a bal lábát befelé forgatott térddel, féltalpon a jobb mellé visszük, és derékkal kissé balra dőlünk.
II.1 Félfordulós: Jobb lábbal egyet rugózva oldalt lépünk, bal lábbal egyet rugózva a jobb elé keresztbe (a férfi a jobb mögé erősen keresztbe) lépünk, a baltérdet kissé meghajlítva jobb lábbal, kis lépéssel és kis térdhajlítással oldalt lépünk (testsúly mindkét lábon) ebben a helyzetben maradunk. A motívummal felet forgunk balra. Ismétlés, ellenkező lábbal. A tánc tetőfokán a kis térdhajlítás lippentéssé mélyül. Ilyenkor a férfi jól megbuktatja a nőt.
II.2 Félfordulós (lábemeléssel): Azonos a II. motívum férfi variánsával, azzal a különbséggel, hogy a végén a bal lábát kissé hajlítva, közvetlenül a föld fölé előre nyújtjuk.
Egyes figurákat, bálok, lakodalmak, közös táncmulatságok alkalmával járták az emberek. A figurák egymásutánja teljesen kötetlen. Erre a táncra jellemző a friss, ruganyos mozgás, és megfigyelhető, hogy általában féltalpon, vagy lábujjhegyen táncolják.
A lányok testtartása lazább, könnyedebb, a legényeké sokkal keményebb, feszesebb. A legények különösen a csapásolókat járták keményen. A sétálónál a párok egymás szemébe néznek, szinte beszélgetnek, ismerkednek egymással. A tánc felépítése hasonló a népdalok szerkezeti tagolásához.
Egyes részek refrénszerűen ismétlődnek, de mindig erőteljesebben, lendületesebben. Éppen ezek a visszatérő motívumok adják meg a tánc üdeségét, és kötik az egyes részeket szervesen egymáshoz.
Szerkezetileg négy részre tagolódik, a négy dallam szerint.
Az első rész mérsékeltebb. A második dallam és ennek következtében a második rész már lendületesebb. A harmadik rész játékos, benne a legények csapásolója, amely tulajdonképpen verbunk, a lendületes mozgásokkal hangulatában is emeli a táncot. Az utolsó, vagyis negyedik része a friss, ugrós. Ha jól megfigyeljük, ez a rész ugrós formájában még egyszer felsorakoztatja az eddigi figurákat. Falusi táncalkalmakon is jellemző dolog, hogy amikor a zenekar ugróst húz, akkor a tipikus ugrós tánclépések között a lassú csárdás figurái is megismétlődnek. Van egy bizonyos fokú lazaság a táncban, ha azonban jobban szemügyre vesszük, akkor láthatjuk, hogy ez inkább könnyedség, rugalmasság.
Ha a lányok külön járják, kezüket sohasem lengetik szabadon tánc közben, hanem mindenkor szabályosan csípőre teszik. A legények karja viszont nem lóg lent, kezükkel szabadon, közvetlenül játszanak.
A tánc fő motívuma a gyakran ismétlődő sétáló lépés, az ugrós, amely gyakran dobbantós formájában jelentkezik és a bihari forgó. A közbeeső motívumfűzés segít abban, hogy az itt kiemelt három fő alkotórész mindig emelkedettebb, hangulatosabb formában térjen vissza. Így a tánc lényegében három-négy alapmozgásforma különböző fokon való variálása.
Legjobb, ha a táncot kilenc pár adja elő, mert akkor a sétálós részeknél három sorban állhatnak fel. De előadhatják hat, vagy nyolc párral is. Ekkor azonban a sorok úgy módosulnak, hogy hat párnál csak két sort alkotunk, amelyekben három-három, nyolc párnál mind a két sorban négy-négy pár kap helyet. Ha tíz párra állítjuk be, a középső sorban négy, az első és harmadik sorban három-három pár áll. Kínálkozhat olyan alkalom is, hogy tizenkét pár állítható színpadra. Ekkor három négyes, vagy négy hármas sort kell alkotni. De a megadott szempontok mellett a térformák megtartásával a párok beállításában, szabadon gazdálkodhatunk és tizennégy, tizenöt, sőt tizenhat párral is előadhatjuk a táncot. Hat párnál kevesebbet lehetőség szerint ne állítsunk a táncba, mert akkor a koreográfia lényege teljesen megváltozik.A bejövetelnél a szökő lépéssel és a körben úgy kell mozgatni a párokat, hogy a színpad előterébe a legügyesebbek kerüljenek. Először a tánc motívumait külön tanítjuk meg, s csak azután térjünk rá a koreográfia szerinti beállításra. Kellő eredményt csak akkor érhetünk el, ha a dallami tagolás alapján négy részben tanítjuk a táncot, de vigyázzunk arra, hogy a részeket az utánuk következőkkel mindig összekössük. Végül az egészet újra és újra gyakoroljuk, folyamatosan. Ezek figyelembevételével visszaadható a tánc lendületessége, szépsége, s ha még nótával is kísérjük a táncot, ami különösen a bejövetelnél fontos, már az elején elérhetjük az előadáshoz szükséges hangulatot is.
A mikepércsi csárdás lépései tehá egyszerűek, könnyedek.
Javasolt viselet a mikepércsi csárdáshoz
Szoknya: Dohányszínű paplanbrokátból készült ráncbaszedett szoknya, zöld szatén-csík díszítéssel. A csíkok fölött zöld csipke. A zöld hideg tónusú szín legyen. A kötény fekete színű.
Pruszlik: A szoknya anyagából készül, testhezálló (tapad). A nyakpánt és a pruszlik elején található pánt zöld szatén. Zöld csipkedíszítés a mell vonalán, színes, apró zöld és arany varrással. Az ujjak végén levő csipkefodrot szintén szatén anyagú pánt szorítja le. A kendő háromszög alakú, elől ráncba szedve, ez is a ruha anyagából készül, és öv szorítja le. Színe lilás-piros (hideg színek), vagy zöld-bordó mintás.
Ez a színösszeállítás eredeti mikepércsi viselet alapján történt. Emellett jó, ha a színek élénkítésére a következő színösszeállításokat is használjuk:
Bordós árnyalatú piros szoknya, azonos árnyalatú, sötétebb színű kötény, fekete csipkével. Okker-sárga, tompa szoknya, zöld csipke díszítéssel, dohánybarna köténnyel. Acélkék szoknya, bordó csipke dísszel, sötétebb kék köténnyel stb. Fontos az, hogy a színek tompák és hideg árnyalatúak legyenek.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
3. http://www.mikepercs.hu/mikepercsi-csardas
4. https://www.youtube.com/watch?v=ZYBOqtzJcmU
5. https://www.youtube.com/watch?v=PU476CrMYVw
6. https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2018/08/18/uj-magyar-rekord-326-an-tancoltak-egyszerre-a-mikepercsi-csardast/
7. http://varosokfalvak.hu/tagok/mikepercs/
8. https://www.dehir.hu/kultura/mikepercsi-csardas-krakkobol-es-hollandiabol-is-erkeznek-tancosok-a-rekordkiserletre/2018/08/14/
9. http://www.dne1950.hu/?cikktol=25
10. https://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/csardas-8222ezerrel8221/0723103332
A nemzeti érték megnevezése: "Ezeréves" tölgy
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Mikepércsi Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Természeti környezet
A Nyárfás legelő a Hajdúsági Tájvédelmi körzet őrzött, féltett kincse. A legelőn változatos, védett növényféleségek találhatók, bogárvilága rendkívül gazdag.
Mikepércs község (Hajdú-Bihar megye) határában a Hajdúbagosra vezető földút mentén áll magányosan egy hatalmas tölgyfa. A népnyelv "ezeréves" tölgynek, más néven Rákóczi-tölgynek nevezi. Az első elnevezés minden bizonnyal abból ered, hogy az egyszerű falusi ember hajlamos a túlzásokra. Ha ellenség közeledett, az alvégen kétszázat láttak, a felvégen már kétezren voltak, a szomszéd falu már ötezertől rettegett. Mivel a fa szokatlanul idős — a szakértők szerint 250-300 éves — a népnyelv ezerre kerekített. A másik elnevezésnek történelmi háttere van. A VI. században a falunak több birtokosa is volt egyszerre. A középnemesi birtokos családok sorában a Rákócziak is szerepelnek. Elképzelhető, hogy ez az erdőrész az ő birtokukon volt, és innen eredhet az elnevezés. A települést Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608-ban hajdú kiváltságokkal ruházta fel, majd 1615-ben Bethlen Gábor újabb hajdúkat telepített Mikepércsre. Köztudott, hogy a hajdúk a Habsburgok elleni szabadságharcban tűntek ki vitézségükkel, amiért a kiváltságokat kapták. Amellett, hogy Rákóczi folytatója Bocskai örökségének, a mikepércsi hajdúk leszármazottai közül minden bizonnyal sokan álltak a kurucok közé. Erről pontos adatok nincsenek, de a falu címerében látható sisak és kardot tartó kéz a hazáért harcoló lakosságot feltételez. Így nagyon valószínű, hogy bizonyos mértékű Rákóczi-kultusz is létezhetett itt. Így a fát nem nehéz összefüggésbe hozni Rákóczival.A helyi lakosságnak nagyon fontos ez a fa. Egyrészt a település egyik látnivalója, amely minden Mikepércsről szóló oldalon megtalálható, így a lokálpatrióták nagyon büszkék rá. Másrészt a 10 éve kialakított Vándor-ló elnevezésű jelzett turistaúton áll őrt, és a tájvédelmi körzetté nyilvánított Nyárfás-hegyi legelőre tekint. Az út végcélja Hajdúbagos, és a település előtt átvezet az 1976-ban természetvédelmi területnek nyilvánított, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó földikutya rezervátumon, amely hazánkban egyedülálló.A mikepércsiek gyakran járnak a Rókás-horgásztóhoz, és félúton éppen az öreg tölgy szép nagy árnyékában tudnak megpihenni. A fent leírtak okán az itt élő emberek nagyon szívükön viselik a famatuzsálem sorsát.
A Solomfai-patak partján álló híres fa törzskerülete 610 cm. Lombkoronája földig ágas, átmérője 25 m, ugyanekkora magas maga a fa is.
BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:
1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. http://varosokfalvak.hu/tagok/mikepercs/
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017
4. http://www.mikepercs.hu/ezereves-tolgy-egyesulet
5. http://www.mikepercs.hu/ezereves-tolgy
6. http://old.mikepercs.hu/hu/telepules/mikepercsi_telepulesi_ertektar/linkek
7. http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/1108/gyalogtura-az-ezereves-tolgyhoz
8. http://evfaja.okotars.hu/fa/2014/mikepercsi-ezereves-rakoczi-tolgy
9. https://www.facebook.com/watch/?v=3061551373966247
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi-t%C3%B6lgy_(Mikep%C3%A9rcs)
