Derecskei járási nemzeti értéktükör



KONYÁR



A szövő kisipar Konyáron

A nemzeti érték megnevezése: A szövő kisipar Konyáron
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Ipari és műszaki megoldások
A nemzeti értékké nyilvánítást kérő javaslat összeállítója: A Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár Kurucz Albert Falumúzeum igazgatója, Békési András

A község életéről, településéről kevés írásos anyag maradt, mivel a törökök felgyújtották a falut, és a tűzben azok megsemmisültek. A fennmaradt információk szerint, a lakosság mellékfoglalkozása többek között a kender termelés és feldolgozása is jelentőséggel bírt. A parasztság anyagi helyzeténél fogva, rá volt utalva, hogy ruházatát maga készítse el. Felszerelését is részben maga, vagy mesteremberek készítették.
A fonás és szövés eredete a történelem előtti idők homályába vész. Nem tudjuk mikor és milyen módon találták fel a szövést, milyen nyersanyagokat használtak első ízben és milyenek voltak az első szövetek. Ilyenformán jórészt a természeti népek szokásainak megfigyeléseiből levonható feltevésekre vagyunk utalva.
A szövés kézi vagy gépi eljárás fonalak feldolgozására. A szövés eredménye a szövet vagy szőttes. A szövés textilanyag készítése úgy, hogy a fonalakat egymással derékszögben keresztezik és a tartás érdekében összefűzik. A széleket eldolgozzák.
A kézi szövés kellékei: -ráma, alapanyag(fonal), keresztfonalat továbbító szerszám (vetélő vagy csónak). A szövéshez kétféle fonalat használnak: láncfonalat és vetülékfonalat. Menete a következő: A láncfonalat a keretre függőleges irányban folyamatosan a vetülékfonal keresztmetszetének megfelelő távolságban szorosan felvezetik, kifeszítik. Így keletkezik egy olyan álló fonalsor, amelybe a vetülék fonalat alulról és felülről váltakozva lehet fűzni. Ez a keresztirányú befűzés ismétlődik úgy, hogy az előző sor alulról történő átfűzése felett felül, illetve az előző sor felülről történő átfűzése felett alul legyen az átfűzés, s végül kialakul a szövet.
Gépi szövés: Az egyszerű szövőszéken a láncfonalak egy hengerről gördülnek le. A felvetett vagy felcsomózott láncfonalak szélessége azonos a készülő szövet szélességével. A szövőgépeknél ezek a láncfonalak függőlegesen kifeszített, le-fel mozgatható bordákon futnak át. Minden egyes borda közepén van egy lyuk vagy gyűrű, amelyen a láncfonal automatikusan áthalad. Megfelelő elrendezés esetén minden második gyűrű felemelkedik, és így keletkezik egy nyílás (szádnyílás), amelyen a vetülékfonál keresztülhalad. A bordák váltakozó mozgása miatt a gyűrűkön áthaladó vetülékfonál szövetet képez. A vetélőt, vagy csónakot a modern szövőgépeknél forgóvetélő, ragadókar, lég- vagy vízsugár helyettesíti. A mintákat manapság számítógépes vezérléssel készítik. Konyár kulturális örökségei közé tartozik a szövés. A lakosság mellékfoglalkozásai között kiemelt helyen szerepelt a kender termelés és feldolgozás. A magyar parasztság anyagi helyzeténél fogva a legutóbbi időkig rá volt volt utalva, hogy ruházatát maga készítse el. Felszerelését is részben maga, vagy mesteremberek készítették el. Ehhez az egyik legfontosabb alapanyag a kender. A községnek adottságainak is kedveztek a kenderföldek. A kenderből fonalat készítettek, melyből szövéssel készültek a ruhák. Ehhez a szövőszéket is házilag készítették. Ma már teljes egészében megszűnt a kendertermelés, ezzel együtt megszűnt ezen ruhadarabok viselete, használata. A kor változásával ezek a régi mesterségek is megszűntek. Konyár településen 2004-ben Papp Ferenc debreceni vállalkozó keltette életre ezt a régi mesterséget. A régi Termelő Szövetkezet iroda épületét vásárolta meg, ahol 4 fővel, és 4 kézi szövőgéppel elindította vállalkozását Konyáron. A kezdeti időszakban havi 400m2 szőnyeget szőttek, majd 2008-tól 12 főre emelkedett a létszám, melynek köszönhetően a havi termelés elérte a 3000 m2 -t. Konyár Község Önkormányzata 2015-től visszavásárolta az épületet, és közmunka keretében, köz foglalkoztatott embereket tanítottak be. Jelenleg 15 fő dolgozik a szövödében, Hegedűs Eta csoportvezető irányításával. Papp Ferenc az általa megtervezett szőnyegekhez adja az alapanyagot, a település adja a dolgozókat.
A szőnyegek színvilága, mintája széleskörű, többségük saját tervezésű, de megtalálhatók benne a régi paraszti élet motívumvilága is. A 9 db kézi szövőgépen, 1 db szövőkereten, és 3 db elektromos árammal működő szövőgépen, havi 800 m2 – 1000 m2 szőnyeg kerül elkészítésre. Az alapanyagok pamut, gyapjú, hagyományos rongy. Mintájukat tekintve, csíkos, egyszínű, bolyhos, szőrös, göbös, kockás, rombusz mintás. A választékban megtalálható, szebbnél – szebb szőnyegek, amiket különféle kézi technikákkal készítenek.
Különleges színárnyalatuk, és fantázia nevük teszi őket egyedivé. Szükséges a felvetés megtervezése: - a szálszám megállapítása, a láncsűrűség és a kívánt szélesség alapján. Van olyan termék, aminek a mintáját le kell rajzolni, és méret szerint kiszámolni. A különböző alapanyagok miatt az előre megtervezett termékeket a szükséges plusz ráhagyással kell megszőni, mivel azok, ha a gépről lekerülnek zsugorodnak, akad amelyik még egy hét után is változtatja méretét. A gépről levéve, a két végét csomózzák, vagy beszegik. Ügyelni kell az úgynevezett összeverésre, mert az sem jó ha túl sok anyag kerül bele, de a kevesebb esetében a szőnyegen lyukak maradhatnak. A gépek szélességétől függően: 40 cm; 60 cm; 2 m; 2,30 m; 2,90 szélességben készülnek, a hossza akár 3 m-t is elérheti. A helyi lakossági megrendelésen kívül különböző vásárokon is megtalálhatóak. Papp Ferenc vállalkozó révén Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Svájc, valamint Magyarországi Multi Céghez is folyamatosan történik szállítás, az ottani lakosság legnagyobb megelégedésére. Mint a felütésben is olvashatjuk, községi életéről, településéről nagyon kevés adat van, amely feltárná előttünk azt az ősi formát, mely a kezdeti kialakulásra utalna. A többszöri tűzvész során, megsemmisültek azok az írásos anyagok, amely bemutatná az itt élő őseink kultúráját. Még a ma élő idősebb emberek emlékeiben őrzik azokat az emlékeket, melyeknek részesei lehettek oly módon, hogy a szülők, vagy nagyszülők végeztek ilyen tevékenységet. A városon élő gyerekek már nem részesülhetnek ilyen élményben, mint az itt élők, akik személyes tapasztalatokat szerezhetnek, hisz láthatnak egy olyan működő kis üzemet, mely valamikor az emberek megélhetését biztosította, vagy kiegészítő tevékenységnek számíthatott. A javaslattevő személyes kötődése a témához: Számára az is élmény, hogy kevés időt tölthetett ő is a szövödében, és elsajátíthatta ennek a nem könnyű tevékenységnek egy kis szeletét.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.google.com/search?q=a+szövő+kisipar+konyáron&sxsrf=ALeKk03PooZ7vL3h0bZ8NHUl63AW5gLu7w:1627160011197&source=lnms&sa=X&ved=2ahUKEwjMrtazy_zxAhUmyoUKHdlMAYMQ_AUoAHoECAEQAg&biw=1408&bih=678&dpr=1.36
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.

A konyári hagyományőrző napok és Kárpát-medencei Arató Fesztivál

A nemzeti érték megnevezése:A konyári hagyományőrző napok és Kárpát-medencei Arató Fesztivál
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték

Szakterületi kategória:
A nemzeti értékké nyilvánítást kérő javaslat összeállítója:

A kézi aratás ma már csak a hagyományőrzés keretein belül él tovább. Az egykor népes, akár több száz fős arató bandákat kombájnok váltották fel. Azt azonban a falu közössége fontosnak tartja, hogy megőrizze a fárasztó, embert próbáló munka rítusát. Ezek az idősebb emberek, még gyerekkorukban arattak. A kézi aratóverseny résztvevői egyre több a fiatal, akik kaszát, sarlót fognak, hogy abúza betakarításában részt vegyen. Az idősebbek egy-egy ilyen találkozó alkalmával adják tovább, a jó aratás titkát. Azt a tudást, mit mindennél többre tartanak.A fiatalok örömmel fogadnak minden fortélyt, ahogy mondják „csoda az, ahogy az idősek mozdulataikkal, szavaikkal, tanításukkal, a múltba hívják őket”.Az 1997. évi Konyári Hagyományőrző Nap szervezése során merült fel először, hogy Konyáron arató versenyt rendeznek.
A nemzeti értékké nyilvánítást kezdeményező évben, 2017-ben a XXI. hagyományőrző nap keretein belül 16. alkalommal került megrendezésre az Aratófesztivál. Az eddig megrendezett versenyek során, a konyári csapatok mellett képviseltették magukat határon túli csapatok:
a Vajdaságból: Zenta, Felső-Orompart, Erdélyből: Csíkszentdomokos, Csángó földről: Gyimesközéplok, Partiumból: Nagykároly, Szaniszló, Berettyószéplak. Környező településekről: Derecske, Tépe, Szentpéterszeg, Földes, Hajdúszovát, Hajdúhadház, Sárrétudvari, Szerep és Balmazújváros. A rendezvényeken 2- 3-illetve 4 főből álló csapatok, összesen 55-60 fővel képviselté településüket. A résztvevők tájjellegű aratási hagyományaikat megőrizve mutatták be ősi tudományukat. Láthatjuk a tradicionális aratóviseleteket, a szükséges eszközöket, szerszámokat, jellemző szokásokat, megismerhetjük a gasztronómiai különlegességeket is. Eme ősi tudomány továbbörökítésére 2017-ben először rendezték meg Konyáron I. Hagyományos Életmód Tábort, általános iskolások számára. A gyermekek az aratással kapcsolatos fortélyokat igyekeztek itt elsajátítani azon céllal, hogy majd egykoron az idősebb generáció elvesztése után a kézi arató verseny hagyománya aképpen folytatódjon, hogy a következő évektől, ez a korosztály képviseltesse magát, és a környező települések gyerekeivel együtt részt vegyenek a Konyáron megrendezendő arató versenyeken.
A hagyományőrző különleges eseményt azóta is rendszeresen megszervezik a résztvevők nagy örömére.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=138&Itemid=101
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. https://www.konyar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=827:xxi-konyari-hagyomanyrz-napok-es-karpat-medencei-aratofesztival&catid=138:hagyomanyrz-napok&Itemid=101
5. https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/nagy-fesztivalozas-es-uneples-lesz-hamarosan-konyaron/2018/07/06/
6. http://pusztairoka.blogspot.com/2013/07/nyari-tartozasok.html
7. https://www.konyar.hu

A szódavíz készítés hagyománya Konyáron

A nemzeti érték megnevezése:A szódavíz készítés hagyománya Konyáron
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
A nemzeti értékké nyilvánítást kérő javaslat összeállítója: Művelődési és Ifjúsági Ház és Könyvtár Kurucz Albert Falumúzeum igazgatója, Békési András

A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is,) nyomás alatt lévő szénsavas ital. A szikvíz olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiával nagy nyomással palackoznak szifonfejes üveg és műanyag palackban, vagy rozsdamentes acél ballonban hoznak forgalomba. Szikvíznek (szódavíznek) csak olyan terméket szabad nevezni, amely szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes rozsdamentes acél ballonba van töltve. A jó szifonfej biztosítja a tökéletes zárást, és a szódavíz egyenletes élvezhető minőségét a palackban lévő utolsó cseppig megkülönböztetve a szikvizet minden más hasonló-csavarzáras kupakkal lezárt- terméktől, garantálva egyben a zárt rendszert a töltéstől a vásárlóig és vissza. Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Nem ő volt ugyan a felfedező, de ő tette lehetővé az ital olcsó, nagyüzemi előállítását, megoldva a felmerülő problémákat, így a gáz minél jobb elnyelését. A termékétől Jedlik azt várta, hogy kolerajárvány idején a szikvizet ivók kisebb eséllyel betegednek meg. A savanyú kémhatású hűsítő – a tiszta vízzel ellentétben – nem terjesztette a kórt. A tömegeket meghódító szódavíz, a múlt század fordulóján már a szegények italának számított, a leleményes kocsmárosok hamarosan szörpökkel ízesítették, valamint borral különböző arányba keverve született meg a fröccs. Jedlik készülékét a következő szempontok figyelembe vételével szerkesztette meg.

Hogyan lehet:
1. a leggyorsabban, legolcsóbban és a legkönnyebben szén-dioxidot fejleszteni,
2. a fejlesztett szén-dioxidot 3-4 atmoszférás erővel veszteség nélkül összenyomni,
3, a legcélszerűbben a telítésre szánt vízbe bevezetni, 4, az elnyelés folyamatát gyorsítani.
Jedlik nem féltette készülékét a nyilvánosságtól, (mint egyéb más találmányát, ezt sem szabadalmaztatta, ezért nem ismeri el a nemzetközi tudományos világ még ma sem érdemei szerint), értekezésében részletesen leírta a szén-dioxid hígított kénsavból, porrá tört krétából, őrölt márványból, vagy szitált hamuból való előállításának menetét, valamint a víz szén-dioxiddal történő telítésének módját, közölve az első szódavízgyártó gép rajzát is.
Az értekezés hiteles magyar fordítását Hankó Vilmos csak jóval később, Jedlik élete végén jelentette meg „Egy elfelejtett magyar találmány” címmel a Természettudományi Közlönyben.

A szódavizet tehát nem Jedlik találta fel, de a szódavízgyártás terén két dologban övé az elsőség:

1, a szén-dioxid sűrítésére nem mechanikus sűrítőt használt, a szén-dioxidot nem nyomással, dugattyúk segítségével, hanem pusztán a szén-dioxid fejlesztésével sűrítette; ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lett az eljárás;
2, amire később a szódavíz töltő telepek tulajdonosai csak a század vége felé kezdtek gondot fordítani, azt Jedlik már régen megvalósította, nevezetesen, hogy a szénsav veszteség elkerülése céljából az edény aljáig érő csövön keresztül fejtette le a telített vizet.
2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba (Hungarikum, Hagyományos különleges termék. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szódavíz készítéshez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.)
Konyáron Nagy János alapította 1952-ben a palackozó üzemet. Vegyesboltot, trafikot, és kocsmát üzemeltetett egy épületen belül. A kocsmába a fröccsöt itták, ez ösztönözte arra, hogy a szódavíz töltéséhez szükséges berendezést megvásárolja. 1956-ban az államosítás során, csak a palackozó üzem maradt meg, ez volt egyetlen megélhetési forrása. Ő először kerékpárral, arra felakasztva vitte a megrendelők címére. Ő 1972-től 1988-ig Király Imre folytatta a vállalkozást, aki 4000 üveget forgatott az igényeknek megfelelően. 1988-tól mai napig is, ifj. Király Imre Nagy János unokája vette át a vállalkozást. Jelenleg már korszerűbb a gyártástechnológia, korszerűbb géppel történik a palackok töltése.
„A technológia az elmúlt 200 évben nem sokat változott, ugyanaz a termék készül ma is. Azóta az eszközök változtak nagyon sokat, hiszen a ma használatos gépeink, berendezések azok az Uniós elvárásoknak kell hogy megfeleljenek.
A szódavíz gyártásnak két alapanyaga van, jó minőségű ivóvíz kell, ami régen tiszta forrásvíz volt, illetve szén-dioxid. A kettőt össze kell keverni, egy szaturáló berendezéssel.”
Király Imre nagyapja is először, a kézi kerekes géppel gyártotta a szikvizet.
„A mai szódavíz úgy készül, hogy nagy nyomáson (4-6 bar) szén-dioxidot áramoltatnak át ivóvízen, vagy ásványvízen, ami így sokkal jobban telítődik szénsavval, mint légköri nyomáson. A palackokat ezen a nagy nyomáson töltik, amikben a gázok oldódása még folytatódik, így azokban a nyomás valamelyest (kb. 10%) lecsökken. A palackban a szabad gáz és a víz aránya 15% / 85%, ami biztosítja a víz kinyerését a palackból. Az oldott CO2 tartalom; körülbelül 7- 8g/liter, pH értéke 3 és 4 közötti.”

„Régen készítettek porcelánbetétes fejeket, piros, fehér, zöld színnel is, ami mára kuriózum, nem lehet hozzájutni, mivel ez nagyon drága.

Erre az jellemző, ha a tulaj elvitte, akkor azt kérte vissza. Többféle palackkal rendelkezik, ami a családi örökség, literes, félliteres, két és fél decis. A kocsmába volt a félliteresnek, és két és féldecisnek a jelentősége, ha valaki magának akarta a fröccsöt elkészíteni, akkor kitették neki az asztalra.mA szóda palackozás megmaradt kisipari terméknek, igaz annak idején az ÁFÉSZ központnak volt szóda gyártó gépe, ami olyan kapacitású volt, hogy 4-5 ember töltötte egyszerre a palackokat. Az ÁFÉSZ-nek saját üzletlánca volt, vegyesboltja, presszója, ez tette szükségessé a folyamatos töltést. A régi időben nyáron a nagy melegbe egy nap többször is mentek a palackot cserélni, mivel akkor még nem volt más üdítő, így szódát ittak szörpnek, vagy fröccsnek.”

A csomagolástechnika divatja:

- 20 sz. végétől, már fémből készült palackok jelentek meg, üveg palackokba készítik,
- XX. sz. második fele: fémből készült palackok (szifonok) – rászerelhető patron, otthon készíthető,- XX. sz. vége: műanyag palackban tárolható szódavíz, amit Király Imre is használ
- 2000-es év eleje „Anglia-SodaStream” amelyhez ízesítés is adható.

A fröccsöt ezt a hamisíthatatlan magyar italt először Jedlik Ányos készítette el, és spriccnek nevezte. Ezt azután Vörösmarty magyarosította „fröccsre”, és ez a kifejezés azután Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, és Hunyady Sándor műveiben is gyakran előfordult.

Krúdy Gyula (nagy ivászatok után) csak így kérte: „Gyógyítóvíz rendel!” Krúdy – fröccs: 9 deci bor, 1 deci szóda.

"Király Imre a hagyományos üvegpalackokat is tölti, „örökölt” szüleitől kuncsaftokat, és ezek miatt folytatja a szóda töltését. A kettő között annyi a különbség töltésnél, a hagyományos üvegpalackokat 9 légkörrel töltik, a műanyag nem bír csak 6 légkört. A műanyag üvegek nem bírnak csak másfél évet, hamar elöregednek, és nem lehet javítani. Hagyományos üveg, kész szóda ott megy be, ahol kijön. Ennek korlátozni kell az útját, lezárjuk egy szeleppel, aminek a végén van egy gumialátét. A régiekhez képest annyiban változott, hogy olyan anyagból készült, amit semmilyen sav nem tud megmarni, és nem korrodál össze. A műanyagnak 15 év a kihordási ideje.”

A szikvíz teljes mértékben alátámasztja a Hungarikumok Gyűjtemény kritériumait, miszerint „magyar alkotó tevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz kapcsolódik. Hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így egész nemzetünk a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el. Öregbíti hírnevünket az Európai Unióban és szerte a világon, mivel mai napig országunkból történik a megismertetése.”

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. https://herend.com/data/documents/1/2015/7/10/458/32-Herend-Herald.pdf
5. https://www.pedia.hu/magyar/szavak/palack.html

A Konyári Kurucz Albert Falumúzeum

A nemzeti érték megnevezése: A Konyári Kurucz Albert Falumúzeum
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A konyári múzeumügy azzal a honismereti-néprajzi szakkörrel vette kezdetét, amelyet Nagy Istvánné, a helyi általános iskola történelemtanára az 1980-as évek közepén hívott életre. Egy felkínált lehetőséget megragadva, – amely a falu lelkipásztora, Erdőhátiné Fürj Anikó felajánlása volt, – sikerült a művelődési házzal szembeni, Konyár egyik legidősebb, 1823-ban épült épületét birtokba venni. 2005-ben az immár múzeum épülettel való rendelkezés, új lendületet adott a helyi műtárgy gyűjtésnek. Ez évben jött létre az a közérdekű muzeális kiállítóhely, melyet Pallás Imre népművészeti gyűjtemény néven tartottak számon. 2009 ben kezdték el a műtárgyállomány nyilvántartásba vételét az állag védelemmel és a gyűjtemény fejlesztéssel szinkronban, a mindenkori muzeológiai irányelveknek megfelelően. A szükséges működési engedélyek megszerzését követően, új névvel, korszerűen felújított és berendezett termekkel nyithatta meg kapuit a Kurucz Albert Falumúzeum és kiállítóhely.

A megnyitás óta évről évre új állandó és időszaki kiállítás kapott helyet amúzeumban:

1. „Vízválasztók „ - Hagyományos paraszti gazdálkodás Konyáron
2. Bélyeg Adomány - Dr. Ujváry Zoltán nemzetközi bélyegekből álló gyűjteményét mutatja be
3. Tisztaszoba - Korabeli berendezésekkel ellátott kiállító terem, amely bemutatja az 1940-es évektől jellegzetesen kialakított konyári tisztaszobát.
4. „Betányérosodás” - Pallás Imre - volt konyári lakos- több mint 500 tételes tányér gyűjteménye
5. Holló László kiállítótermei - A két teremben kialakított állandó kiállításon a művész 6 festménye és 35 grafikája tekinthető meg.
6. A Konyár felemelő századai című állandó történeti kiállítás végigvezeti a látogatót a település történelmének útján.
7. Kurucz Albert élete és munkássága - Fotódokumentációs életrajzi és életmű-kiállítás a Konyári Falumúzeum névadójának tiszteletére.
8. A konyári szikesek élővilága

Mindezek létrejöttében jelentős szerepe volt az Észak-Bihari MuzeológiaiSzakszolgálatnak, mely 2011-ben alakult és amelynek községbeli finanszírozását, jelentős mértékben, a Konyári Önkormányzat biztosítja.

Eza szerepvállalás egyértelműen jelzi, hogy Konyár sokak szerint a térség múzeumi minta faluja lett.
Summázat: Tehát Konyár muzeális intézményét, a Kurucz Albert Falumúzeumot 2009-ben alapította a községi önkormányzat a "Bazsa iskola" egykori épületében. A kezdetben egyetlen, 50 m2-es kiállító teremből álló intézmény 2012-re 150 m2-es modern kiállítóhellyé fejlődött. Jelenleg 6 állandó - néprajzi, történeti és képzőművészeti - kiállítással várja a látogatókat.

Elérhetőségek
Cím 4133 Konyár, Rákóczi u. 26.
Telefon (54) 539-500, 413-030
Fax 413-030
E-mail konyarph@t-online.hu
Web http://www.konyar.hu

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. https://www.konyar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=179:kurucz-albert-falumuzeum&catid=88:kurucz-albert-kiallitohely&Itemid=51
5. https://www.google.com/maps/uv?pb=!1s0x4747007f5e9f25db:0x4b7d8ead8f3c887b!3m1!7e115!4shttps://lh5.googleusercontent.com/p/AF1QipMbt_0hFFet0JO4FWD-C3-RL0B5Na4RD7XZHp09%3Dw387-h218-k-no!5sKony%C3%A1ri+Kurucz+Albert+Falum%C3%BAzeum+-+Google-keres%C3%A9s!15zQ2dJZ0FRPT0&imagekey=!1e10!2sAF1QipMbt_0hFFet0JO4FWD-C3-RL0B5Na4RD7XZHp09&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiHndzC7P3xAhUzg_0HHdjwBeMQoiowCnoECDUQAw
6. http://www.museum.hu/muzeum/1621/Kurucz_Albert_Falumuzeum
7. http://wikimapia.org/22776539/hu/Kurucz-Albert-Falum%C3%BAzeum
8. https://www.facebook.com/muvhazkonyar/posts/4498153470218198
9. https://m.facebook.com/watch/?v=235154681693306&_rdr
10. https://www.facebook.com/watch/?v=481485496054137

A nemzeti érték megnevezése: A konyári Fafaragó Tábor

A nemzeti érték megnevezése: A konyári Fafaragó Tábor
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A Derecskei járás sok tekintetben kulturálisan is rendkívül proaktív településén, Konyáron idén, 2021-ben ismét megtartották immár hagyományosan a helyi értékek közé történő besorolás által helyi, ezáltal nemzeti értékként is tisztelt Fafaragó Tábort június 16 és 22 között. Az esemény immár tradícionálisan is a nyár egyik színfoltja. Így volt ez 2014-ben is,amikor július 26-tól augusztus 1-ig tartó Fafaragó Táborban alkottak a meghívott vendégművészek.
Drienyovszki János ebben a táborban úgy fogalmazott, hogy "egy fél jubileumi emléket állított az öt évnek a masszív tölgyfából készült alkotásával. Az öt különböző méretű hasáb, ami kinőtt a fából azt szimbolizálja, hogy a tábor évről-évre színvonalasabbá vált és találkozási pontot adott a fafaragó művészeknek."

Dechandt Antal által megformált éppen kinyíló növényi alakzat magokat hullajt, amit a szél széthord, és újra teremtődik a természet. A maradandóságot és a megújulást egyszerre jeleníti meg az alkotás. Az alkotó elmondása szerint a „fa szavára hallgatva” készült el ez a mű a konyári polgárok épülésére.

Deczki Kálmán „Utak” című alkotása a születéstől induló utakat jelképezi, ahogy ő fogalmazott mindannyian kapunk egy lehetőséget, egy utat, amit be kell járnunk. A csigavonal megformálásával azt akarta kifejezni, hogy nem lezártak ezek az utak, valahol a végtelenben „érnek véget”.

Győri Balázs és nyolc tanítványa készítették azt a kaput, amely a könyvtárhoz vezető bejáratnál található. Ez egy nap szimbólumot ábrázoló alföldi kapu, amelyhez egy hagyományos léptékkel rendelkező, zárt hosszanti deszkázatú klasszicista elemekkel díszített kerítés tartozik.

2018-ban pedig már 8. alkalommal tartották meg a hagyományos programot, amelyen Győri Balázs nádudvari fafaragó mester, a tábor művészeti vezetőjének koordinálásával a tapasztalt szakemberek mellett a Nádudvari Fafaragó Műhely több növendéke is szerepet kapott. Az alkotók a korábbi években több kültéri szobor mellett a vendéglátó település középületeinek faragott kapuit, oromzatait készítették el. 2018-ban egyébként a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának jóvoltából a tájház korhű megjelenéséhez járulhattak hozzá munkájukkal. A tájházat július 28-án adták át. Az eseményen Vig Szilárd Konyár polgármestere méltatta az egy hét kemény munkája által elkészült alföldi kerítést és kaput.

Az idén, 2021-ben is a helyi Művelődési Ház udvarán alkottak a művészek ezúttal a Konyár 800 éve jubileum témakörében. A fafaragó tábort záró rendezvényen az alkotók – Drienyovszki János a tábor művészeti vezetője, és Győri Balázs alkotó – a táborban készült alkotásokról és saját munkáikról is beszéltek. A táborban jelen volt még Dechandt Antal, Deczki Kálmán, mint a tábor meghívott alkotó művészei.
Az idei (2021) tradicionális Konyári Fafaragó Tábor zárónapján Dr. Fülep László köszöntőjében kiemelte, hogy a Konyárra évente visszajáró alkotóművészek értéket teremtenek, gazdagítva ezzel a település köztereit, parkjait.

"Jövőre is visszavárjuk Önöket!" – fogalmazott a polgármester.

A lassan hagyománnyá váló egyhetes táborba szívesen jönnek az alkotók, hisz Konyáron a vendégszeretet mindig jelen van. Legyen az bármilyen helyi esemény, mindig nagy szeretettel hívják, várják, és fogadják az ide érkezőket a konyáriak. Az alkotók pedig mindig nagyon jól érzik magukat a településen.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu
3. https://www.konyar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=480:fafarago-tabor&catid=1:polgarmester
4. https://konyar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=583:fafarago-tabor-2014&catid=1:polgarmester
5. https://haon.hu/haon-kultura/megfaragtak-a-tajhaz-kapujat-es-keriteset-3225025/
6. https://haon.hu/haon-kultura/megfaragtak-a-tajhaz-kapujat-es-keriteset-3225025/
"> https://haon.hu/haon-kultura/megfaragtak-a-tajhaz-kapujat-es-keriteset-3225025/

7. https://docplayer.hu/149785729-Informacios-es-kozeleti-lap.html
8. https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/egy-heten-at-faragnak-konyari-fabol

A konyári Református Templom

A nemzeti érték megnevezése: A konyári Református Templom
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

Konyár méltó módon a helyi, ezáltal nemzeti értékek sorában is tisztelt, mai formájában 1967-ben megalkott református temploma 5344 azonosítószámon és 1883 törzsszámon műemléki védelem alatt is áll, és a Templom utcában található. XIII. századi tornya román stílusú, hajója XV. századi eredetű amelyet 1741-1744 között alakították át barokk stílusban. Megújítva és bővítve az alábbi években volt: 1780, 1855, 1893.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu
3. http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/5344
4. http://nagyvofely.hu/konyar/templomok
5. https://maps123.net/en/HU/konyari-reformatus-egyhazkzseg-temploma-p91211

Néhai" Erdőháti Károlyné szűrrátétes népi iparművész munkássága, emlékei Konyáron

A nemzeti érték megnevezése: Néhai" Erdőháti Károlyné szűrrátétes népi iparművész munkássága, emlékei Konyáron
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

A tipikusan magyar felsőruházat, a szűr applikált, azaz posztórátétes díszítését Biharban, Nagyváradon alkalmazták először, a XIX. század végén, és innen terjedt el a megyében, majd a Kárpát-medence más területeire. A viseleti darab divatjának visszaszorulásával a bihari rátétes szűrök mintakincsét továbbéltették – elsősorban lakástextíliákon – a területen élő mesterek. A továbbélést segítették elő az 1950-es években az állami rendelkezések nyomán országszerte megalakuló háziipari szövetkezetek, amelyek a népművészeti tárgyak nagy mennyiségű termelését tették lehetővé. A szűrrátét-készítésben a korszak egyik kiemelkedő mestere volt a derecskei ifj. Erdei Lajos (1910– 1976), aki édesapja mellett tanulta a mesterséget, és különböző keretek között adta tovább tudását tanítványainak, köztük a későbbi Erdőháti Károlynénak
Erdőháti Károlyné Vezendi Erzsébet 1940. augusztus 19-én született Derecskén. Általános iskolai tanulmányai után, kitanulta az angol-francia női szabó mesterséget. Ezt követően a derecskei Erdei Lajos bácsitól kitanulta a szűrszabó és szűrrátét mesterséget. Keze alól folyamatosan kerültek ki szebbnél szebb kézimunkák: terítők, falvédők, díszpárna, könyvborító stb. Ezeket különféle szín és forma variációkban készítette, de megőrizve emellett a hagyományos „derecskei” motívumokat, a szív, dohánylevél, szegfű és kör formákat.Munkáit tehetségét fel.és elismerve, a Magyar Művelődési Intézet 1970-ben szűrrátét készítő népi iparművész címet adományozott neki.A hagyományos paraszti ruhadarab mintájára készülő díszítő és használati textíliákban egybeforrnak a népi motívumok a modern elvárásokkal. A hagyományos színek és formák keverednek a kor divatjával. Tájegységre jellemző színeket és formákat használt, melyek folyamatosan nyomon követhetők az egyes mintadarabokon. A kézimunkáit nem a sorozatgyártás, hanem egyedi alkotás, az alkotói szabadság vágyának kiteljesítése jellemzi.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. https://www.konyar.hu/attachments/1125_1%202019.%20(V.%2020.)%20T%C3%89B%20%C3%BCl%C3%A9s%20jgyk..pdf
5. https://static-cdn.hungaricana.hu/media/uploads/reports/2020/Besz%C3%A1mol%C3%B3_v%C3%A9gl..pdf
6. https://www.delmagyar.hu/hazai-kultura/a-legmagyarabb-ruhadarab-keszitoi-a-szurszabok-tartottak-konferenciat-7655591/
7. https://www.delmagyar.hu/hazai-kultura/a-legmagyarabb-ruhadarab-keszitoi-a-szurszabok-tartottak-konferenciat-7655591/
8. https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=144

A Konyári Pávakör

A nemzeti érték megnevezése: A Konyári Pávakör
A nemzeti érték besorolási helye és szintje: Konyári Települési Értéktár - helyi érték
Szakterületi kategória: Kulturális örökség

Konyár kulturális életének egyik legfontosabb alapköve a Konyári Pávakör, mely eleinte dalárda néven működött. A konyári népdal és kóruséneklés gyökerei írásos emlék alapján az 1860-as évekig nyúlnak vissza, hiszen ekkortól jegyeznek a településen énekkart. Fotó archívumokban 1937-től vannak képanyagok, ekkor Nyakas László karnagy vezette a Dalárdát. 1972-ben alakult meg a Konyári Pávakör, Kállai János tanár vezetésével. Az elnevezés, és kezdeményezés, a televíziós vetélkedőre utal. 1984-ben rádiófelvétel készült a csoporttal. 1992-től immár huszonöt esztendeje elszánt szakmai alapossággal ma is a csoport művészeti vezetője, Juhász Erika a Népművészet ifjú mestere. Munkájának elismerését díjak sokasága fémjelzi. A Konyári Pávakör két évenként megrendezésre kerülő Országos minősítéseken, 1993-ban ezüst, ezt követően minden alkalommal „Arany Oklevéllel” büszkélkedhet. Első alkalommal 2006 évben lett Aranypáva Díjas az együttes, azt követően 2008, 2010, 2012, 2014 és az idei esztendőben is elnyerte a közösség a csoportos népdaléneklés szakmai elismerésének csúcsát jelentő országos kitüntetést. 2007-ben, fennállásuk 35. évfordulóján Konyár Község Önkormányzata Konyárért kitüntető díjat adományozott a csoportnak. 1995-ben ismét rádió felvétel készült, 1999-ben a Táncház Egyesület által meghirdetett „ÚJ élő népzene” lemez pályázaton sikeresen szerepelt a Pávakör férfi kórusa, katonadalokkal.

Határon túli vendégszereplések, nemzetözi kapcsolatok:

- 1992-ben Korondon vendégszerepeltek, 1997-ben a Margittai RMDSZ férfi kórusával vette fel a kapcsolatot, több ízben történt cserelátogatás.
- 2001-ben Olaszországban, Silvi Marinaban nagy sikerük volt, az olaszok a látogatást 2002- ben Hagyományőrző Napon viszonozták.
- 2008 októberében, egy Trilaterális találkozó keretében a romániai Szaniszló és az Olaszországi Silvi Marina önkormányzati delegációit és művészeti csoportjait látták vendégül, ez idő alatt megismerhették egymás kultúráját.
- 2009. májusában a Konyári Pávakör, Silvi Marinai meghívásnak tett eleget, ahol 5 kontinens folklór találkozóján, képviselhette Magyarországot.

Működési forma:
1996-ban a stabilabb működési háttér fenntartása érdekében társadalmi szervezetté való átalakulás – kulturális egyesület – vált szükségessé, hogy a Pávakör továbbra is zavartalan formában működhessen. Az egyesület jelenlegi elnöke: Pallás Imréné.

3 A Konyári Pávakör Egyesület szívesen részt vesz a helyi hagyományőrző napok és más kulturális programok rendezvényein nívós, nemzeti érték erejű színfoltként.

BŐVEBB TÁJÉKOZÓDÁSI IRÁNYOK, FELÜLETEK:

1. Facebook: Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör
2. https://www.konyar.hu
3. Értékeink a Derecskei járásban, Nemzeti Művelődési Intézet, 2017.
4. https://haon.hu/haon-kultura/konyari-pavakor-hagyomanyorzes-dallal-cimbalommal-szeretettel-3301804/
5. https://www.youtube.com/watch?v=yu4a4LSQ128
6. https://www.youtube.com/watch?v=yu4a4LSQ128
7. https://www.facebook.com/Derecskei-%C3%89rt%C3%A9kt%C3%A1r-569072246601176
8. https://www.youtube.com/watch?v=kAGMkFjrAg4
9. https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/hosszu-varakozas-utan-vegre-ujra-probalhatott-a-konyari-pavakor-5307193/
10. https://www.facebook.com/muvhazkonyar/posts/3208936245806600/





“Bizalom-tisztesség-hozzáértés”
"A közösség formálja az értéket, az érték a közösséget, mellyel létrejön a közösségmegtartó érték, az értékmegtartó közösség."